A Belügyminisztérium nem árulta el, fény derült-e újabb szexuális visszaélésekre, eltussolt problémákra.

Csaknem három hete lezárult az állami gyermekvédelmi intézmények vezetőinek két hónapig tartó átvilágítása, amit a bicskei pedofilügy, illetve az elnöki kegyelmi botrány után indítottak, de nem tudni, van-e olyan, aki megbukott a teszteken. 273 szakember pszichológiai alkalmasságát vizsgálták – írja a Népszava.

A munkáltató dönt annak a gyermekvédelmi intézményvezetőnek a sorsáról, akinek az alkalmasságával összefüggő minősítése ezt indokolja.

Ezt válaszolta Komjáthi Imre (MSZP) képviselő kérdésére a Belügyminisztérium államtitkára.

Rétvári Bence azt írta, az április 15-étől június 14-ig tartó, két fordulós átvilágítás csak az állami fenntartású intézmények vezetőire terjedt ki, az egyháziakra nem. A 273 szakembert érintő pszichológiai vizsgálat fő célja a „gyerekek védelmének legmagasabb szintű szakmai garanciájának biztosítása” volt. A vezetői kompetenciákat tesztekkel, helyzetgyakorlatokkal, interjúkkal, a pszichológiai minimumfeltételek vizsgálatával ellenőrizték. Az alkalmasságról „a folyamatban közreműködő klinikai szakpszichológusokból álló bizottság” dönt.

Rétvári Bence jelezte, az egyházi intézmények irányítóit a július 1-től hatályos törvény alapján világítják majd át, ennek a „feltételrendszerét” még nem dolgozták ki. A hatóságok február vége óta 530 bentlakásos gyermekvédelmi intézményt ellenőriztek, a tapasztalatok kiértékelése folyamatban van. A Népszava az államtitkári válasz után szerette volna konkrétan megtudni:

• Volt-e olyan vezető, aki az átvilágítás után nem folytathatja a munkáját?
• Milyen problémák, alkalmatlansági tényezők derültek ki?
• Találtak-e pedofil, pedofíliára hajlamos vezetőt?
• Az intézmények átvilágításakor fény derült-e szexuális visszaélésekre, eltussolt problémákra?
• Ha igen, azok hol történtek?
• Indított-e a vizsgálatot bármelyik kormányhivatal az ellenőrzésnél feltárt bűncselekmény miatt?

A lap azért várt választ ezekre, mert Rétvári államtitkár szerint a vizsgálatok arra koncentráltak, hogy „ha volt korábban ki nem derült gyermekbántalmazás vagy szexuális visszaélés, az most bukjon ki”, a módszertant olyan szakemberek állították össze, akik ismerik a gyerekvédelem minden területét, és a cél az, hogy bármilyen kockázatot ki tudjanak szűrni, ami a gyermekek számára veszélyt jelenthet.”

A gyermekvédelmi intézményvezetők alkalmassági vizsgálatának része volt egy főleg vezetői kompetenciákkal foglalkozó rész, egy 500 kérdéses amerikai személyiségteszt és egy interjú egy klinikai szakpszichológussal. Közben egy másik, július elsejétől hatályos jogszabály szerint már nemcsak a gyermekvédelemben dolgozó vezetőket, hanem a beosztotti munkakörben dolgozókat is vizsgálat alá vetik, esetükben „kifogástalan életvitelüket” ellenőrzi a kormány, és a „rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” is bármikor ellenőrizheti őket. Erre a kormány 1,7 milliárd forintot különített el a költségvetésből.