Izrael megtámadta Iránt: szombat éjjel bekövetkezett, amire a Közel-Kelet és talán az egész világ 25 napja várt – írta posztjában Robert C. Castel. A szakértő összefoglalta, mit érdemes tudni a dologról.

Miután szombat hajnalban Izrael nagyszabású katonai akció keretében megtámadta Iránt, Robert C. Castel szakértő közösségi oldalán írta le, mi az, amire szerinte érdemes figyelni a dolog kapcsán.

 

 

Az összefoglalónak azt a címet adta:

„Az izraeli válaszcsapás Irán ellen”

„Amire a Közel-Kelet és talán az egész világ 25 napja várt, ma éjszaka bekövetkezett.

MI AZ, AMIT EDDIG TUDUNK?

1. Közép-európai idő szerint 01:00 óra körül érkeztek az első jelentések robbanásokról Teheránban.

2. Az izraeli légierő ezelőtt szíriai lokátor- és légvédelmi létesítményeket támadott Tel el-Kalib környékén, megnyitva az utat a támadás első hullámának Irán felé.

3. A támadásban a csapásmérő eszközökön kívül légi-utántöltő és elektronikai hadviseléssel megbízott repülőgépek is részt vettek, két hullámban támadva az 1600 km-re lévő célpontokat. Ez kicsivel több, mint a Budapest–London távolság.

4. A támadás célpontjai katonai létesítmények voltak, nem pedig az iráni nukleáris programhoz kapcsolódó vagy energialétesítmények. Ballisztikus rakétákat gyártó üzemek, ezek indítóbázisai, a légvédelmi rendszer és az iráni hadügyminisztériumhoz tartozó létesítmények.

5. Az iráni légvédelem nagy intenzitással működött a megtámadott objektumok felett.

6. Az izraeli repülőgépek sértetlenül tértek vissza a bázisaikra”

– írta a szakértő.

Robert C. Castel azzal folytatta, mik a támadás következményei.

„MIK A TÁMADÁS KÖVETKEZMÉNYEI?

1. Izrael a maga részéről befejezettnek nyilvánította ezt a szakaszt.

2. Irán eleinte azt sugallta, hogy semmi nem történt, és a támadás kudarcot vallott. Később ezt az álláspontot revideálta, és megfelelő választ ígért.

3. Ami a támadás kinetikus következményeit illeti, ennek megállapításához meg kell várnunk, amíg friss műholdfelvételek válnak elérhetővé.

4. Ami a támadás politikai következményeit illeti, Irán számára már a támadás puszta ténye is óriási presztízsveszteséget jelent, úgy a hazai közönség, mint a régió szemében. Ez valószínűleg fokozódni fog, amikor a műholdfelvételek és az iráni ellenzék által készített képek kiszivárognak.

A támadás hatékonyságának a kérdése sorsdöntő lehet a hét fronton zajló közel-keleti háború folytatására nézve. Ha az iráni légvédelmi rendszer nem képes hatásos védelmet nyújtani az ország vezetésének és a nukleáris fegyverprogramnak, akkor a teheráni vezetésnek újra kell gondolnia a stratégiáját, és a háború mihamarabbi lezárására kell törekednie.

A háború kétségtelenül egy új szakaszába lépett”

– zárta összefoglalóját a szakértő.

„Válaszul az iráni rezsim Izrael Állam elleni, hónapok óta tartó folyamatos támadásaira, az Izraeli Védelmi Erők jelenleg csapásokat hajtanak végre iráni katonai célpontok ellen”

– jelentette be az izraeli hadsereg közleményében közép-európai idő szerint szombat hajnali 1.41-kor az X-en.

„Mint a világ bármely más szuverén országának, Izrael Államnak is joga és kötelessége válaszolni” – folytatódott a közlemény. A védelmi és támadó képességek „teljes mértékben mozgósítva vannak”

– számolt be a Bild.

Mindent megteszünk, ami szükséges az izraeli állam és Izrael népének megvédéséhez

– mondta Daniel Hagari katonai szóvivő a légicsapásokról készült videóban.

Az izraeli megtorlás célpontjai között nem szerepeltek energetikai infrastruktúrák – mondta egy izraeli katonai forrás a CNN-nek körülbelül egy órával a támadások bejelentése után.

Közben az NBC amerikai hírcsatorna egy izraeli illetékesre hivatkozva azt írta, hogy a nukleáris létesítményeket és az olajmezőket is megkímélték egyelőre.

 

 

Hajnali 5 óra 15 perc körül az izraeli hadsereg a következőket jelentette:

Repülőgépeink épségben hazatértek. A megtorló csapás befejeződött, a küldetés teljesítve.

A továbbiakban azt írták, hogy „korlátozott károkat” okoztak, és szombat reggel 5 óra 45 percig nem érkezett jelentés áldozatokról.

A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média az MTI szerint.

A vadászgépek Izraelt fenyegető rakétákat gyártó üzemekre, iráni légvédelmi létesítményekre mértek csapást, amelyek korlátozhatnák a légierő cselekvési szabadságát, valamint föld-föld ballisztikus rakéták indítóállomásait támadták.

Egy katonai forrás szerint mintegy húsz iráni célpontra mért csapást Izrael. A hadműveletben több tucat izraeli vadász-, hírszerző, és légi üzemanyagtöltő repülőgép vett részt Irán területén, több helyszínen. A harci gépek biztonságban visszatértek – közölte az izraeli média.

Ha az iráni rezsim elköveti azt a hibát, hogy újabb eszkalációba kezd, kötelesek leszünk válaszolni rá

– közölte az izraeli hadsereg szóvivője szombat reggel.

Robbanások

Az iráni média néhány perccel azután, hogy Izrael hivatalos közleményt adott ki a támadásokról, robbanásokról számolt be a főváros, Teherán közelében. Az állami televízió szombat este több hangos zajról tudósított – ezek állítólag a működésbe lépett légvédelmi rendszerből eredtek.

Állítólag katonai célpontok kerültek tűz alá Karajban és Meshedben is. Az izraeli hadsereg kezdetben nem kommentálta ezt. Egy teheráni lakos a CNN-nek elmondta, hogy szombat kora reggel „távoli robbanások hangjára” ébredt. Az X-en több olyan videó is kering, amelyen füst és lángok láthatók. Hogy ezek valóban Teheránból és szombatról származnak-e, egyelőre nem lehet ellenőrizni.

 

 

Az iráni hatóságok már korábban figyelmeztették Izraelt a támadásra, és kijelentették, hogy bármilyen csapásra keményebb megtorló intézkedésekkel válaszolnak majd. Teherán jelenleg is azt mondja:

„Nincs kétség afelől, hogy Izrael megfelelő választ fog kapni bármilyen akcióra”

– legalábbis így idézte a Tasnim hírügynökség az iráni kormány egy névtelen forrását.

Irán október 1-jén mintegy 200 rakétát lőtt ki Izraelre, amelyek többségét elfogták. Teherán szerint ez megtorló támadás volt a Hamász-vezető, Haszán Naszrallah meggyilkolásáért.

 

 

Megfigyelők

Hivatalának közlése szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Tel-Avivban (Izrael) lévő Kirja katonai bázison lévő bunkerben tartózkodott az Irán elleni támadás idején. Egy fényképen látható, amint egy asztalnál ül többek között Joáv Gallant izraeli védelmi miniszterrel.

 

 

Amerika nem vesz részt az izraeli hadsereg Irán elleni támadásaiban – jelentette a CNN amerikai tévécsatorna Sean Savett, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivőjét idézve, aki azt mondta:

Megértjük, hogy Izrael az önvédelemhez való jogával élve, és válaszul az Izrael ellen október 1-jén végrehajtott iráni rakétatámadásra célzott csapásokat hajt végre iráni katonai célpontok ellen.

További információkért az izraeli kormányhoz kell fordulni – írták.

A CNN jelentése szerint Izrael a támadások előtt tájékoztatta a Fehér Házat. Joe Biden jelenleg wilmingtoni otthonában tartózkodik, és nem tervezi, hogy idő előtt visszatér a Fehér Házba.

Az Egyesült Államok emellett felszólította Iránt, hogy ne torolja meg az ellene irányuló legutóbbi izraeli csapásokat.

Ha Irán úgy dönt, hogy ismét válaszlépéseket tesz, mi készen állunk, és Iránnak ismét következményei lesznek

– áll a magas rangú kormányzati tisztviselők nyilatkozatában. Hozzátették, hogy az Egyesült Államok nem szeretné, ha ez megtörténne. „Ennek a közvetlen tűzváltásnak véget kell vetni Izrael és Irán között” – folytatta a nyilatkozat, hozzátéve, hogy Washington kész „vezetni egy olyan erőfeszítést”, amely biztosítja a libanoni háború befejezését, és megpróbál tűzszünetet elérni a Gázai övezetben, valamint hazavinni az Izraelből elrabolt túszokat.