A szlovák miniszterelnök válaszintézkedésekkel fenyeget, akár vétójogát is érvényesíti az uniós döntéshozatalban, ha nem vezet eredményre az ukrajnai orosz gáztranzit megújításának ügye.
Robert Fico az Európai Bizottsággal folytatott megbeszélései után tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Szlovákia kész leállítani az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélyeket és az áramellátást, valamint csökkenti vagy megvonja az ukrán menekülteknek nyújtott segélyeket.

„Egy levegővel nagyon világosan kimondom. Ha ez a probléma nem oldódik meg, a Szlovák Köztársaság kormánya rövidesen kemény viszonossági intézkedéseket fog hozni...Igen, egyesek talán azt mondják, hogy kegyetlen, amit mondok, de az is kegyetlen, amit Zelenszkij tesz velünk, és az EU-val. Ez káros”

- közölte.

Fico szerint az, hogy Kijev nem volt hajlandó új szállítási megállapodást kötni a Kremllel, amikor az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz közötti ötéves szerződés december 31-én lejárt, felhajtotta a gázárakat, és ez Szlovákiának évi 500 millió euró plusz költségébe fog kerülni.

Fico, aki sokáig nyíltan bírálta az EU Oroszország ukrajnai invázióra adott válaszlépéseit, és az újév során tovább fokozta a feszültséget, amikor azzal fenyegetőzött, hogy korlátozza az Ukrajnának nyújtott áramellátást és segélyeket, ha Kijev nem járul hozzá a területén keresztül az orosz gáz további tranzitjához.

Egy január 2-án a közösségi médiában közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Ukrajna lépései Szlovákia gazdaságának "szabotálását" jelentik.

Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-nak és tagállamainak elegendő ideje volt felkészülni az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz közötti ötéves szerződés december 31-i lejártához közeledve, és a héten megismételte, hogy nem lát veszélyt az EU energiabiztonságára.

A szlovák miniszterelnök rámutatott arra, hogy Brüsszel nem szankcionálta az orosz gázt, és hogy továbbra is jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgázszállítmány áramlik keletre, még akkor is, amikor az Egyesült Államok növelte az EU-ba irányuló exportot, hogy részben ellensúlyozza az egykori legnagyobb szállítótól származó, vezetékes gázszállítás nagymértékű csökkenését.

Fico az energiaügyi bizottsággal, Dan Jörgensennel folytatott megbeszélésen elmondta, hogy elvárja az EU-tól, hogy foglalkozzon azzal a kárral, amelyet a gázellátás helyzete okoz országának és tágabb értelemben a blokk versenyképességének, különösen az USA-val és Kínával szemben. Utalt arra, hogy Pozsony kész lenne vétójogával élni a folyamatban lévő háborúval kapcsolatos uniós döntésekben, ahogyan azt Magyarország is tette.

Dühös retorikája ellenére a találkozót követően ő és Jörgensen közös nyilatkozatot adott ki, amely úgy szól; "jó és nyílt megbeszélést folytattak az energetikai helyzetről és az Ukrajnán keresztül történő orosz gázáramlás megszűnésének szélesebb körű következményeiről".

"Ebben az összefüggésben megállapodtunk egy magas szintű munkacsoport felállításában, amelynek feladata a helyzet közös értékelésén alapuló nyomon követés és a lehetőségek meghatározása, valamint annak vizsgálata, hogy az EU hogyan tud segíteni"

- fogalmaztak.

A szlovák miniszterelnök, aki tavaly májusban túlélt egy merényletkísérletet, hosszas sajtótájékoztatóján, amely egyértelműen inkább hazai közönségének, mint Kijevnek vagy Brüsszelnek szólt, hazai politikai ellenfeleit ostorozta.

Legutóbbi megjegyzéseit alig több mint két héttel azután tette, hogy a karácsony előtti, széles körben bírált utazása során Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.