Az omikron BA.2 alvariánsához képest a tüskefehérjéjén 33 mutációval rendelkező új variáns egyelőre négy SARS-CoV-2 vírusgenom alapján ismert. Ezekből az elsőt Dániában gyűjtötték, július 24-én, a másodikat és harmadikat július 31-én szintén a skandináv országban, valamint Izraelben, a negyediket pedig Michigan államban, augusztus 3-án. A fertőző betegségek epidemiológiájával és kórokozók genetikai vizsgálatával foglalkozó professzor szerint a variáns „nem tűnik rekombinánsnak, és nem hordozza más, hosszú távú, krónikus fertőzések alatt kialakult leszármazási vonalaknál tipikus mutációkat.”

A tüskefehérje változásainak együttes hatására „ebben a fázisban még csak számítógépes előrejelzéseket adhatunk. Ezek elvégzése kihívást jelent, mivel ezek közül néhány mutáció kombinációt még egyetlen másik leszármazási vonalban sem láttunk” – írta kérdésünkre Balloux. A kutató szerint a mutációk alapján arra számíthatunk, hogy a BA.2.86 valamennyire jobban kikerüli majd az immunválaszt a jelenleg keringő vírusvariánsokhoz képest, de további következtetéseket még túl korai lenne levonni.

Jesse Bloom, a Seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Intézet vírusok evolúciójával foglalkozó professzora szerdán publikálta kezdeti elemzését a variáns által hordozott mutációkról. Bloom ebben az antitest kikerülést segítő K356T és a vírus terjedését elméletileg megnehezítő P1143L aminosav változásokat, valamint a szintén antitest kikerülést elősegítő és az emberi sejtek ACE2 receptorához kötés erősségét mérsékélő delV483 deléciót (egy vagy több aminosav kivágódását) emelte ki.

A dániai Statens Serum járványügyi intézet csütörtökön a korábban Twitterként ismert X-en közölte, hogy megkísérlik a vírus sejttenyészetekben történő vizsgálatát, ami, ha sikeresnek bizonyul, még több fényt deríthet a vírus tulajdonságaira. Emellett folytatják az adatgyűjtést a két ismert esetről, és közelről követik az országban szekvenált koronavírus-genomok alakulását.

Eltűnik, vagy új járványt okoz?

Megtörténhet, hogy a BA.2.86 variáns eltűnik, de az is elképzelhető, hogy a következő hónapokban új járványhullámot okoz. „Ha ez utóbbi forgatókönyv következik be, elvileg nem várjuk, hogy magas legyen a kórházi kezelések és a halálozások száma, mint ahogy az a járvány korábbi szakaszában történt” – írta Balloux. „A tüskefehérje mutációi várhatóan gyengítik majd a vírus sejtfelszíni receptorokhoz kötését és sejtjeinkbe jutását gátló neutralizáló antitestek vírus-felismerési képességét. Az új leszármazási vonal genomja nem változott a tüskefehérjén kívül, [így az adaptív immunrendszer] T-sejtjei, valamint az oltások és korábbi fertőzések által indukált nem neutralizáló antitestek továbbra is végezni fogják a dolgukat, hogy csökkentsék a tünetek súlyosságát és a halálos kimenetel kockázatát”.

Meaghan Kall, a brit egészségügyi biztonsági hivatal (UKHSA) epidemiológusa szerint még nem tudni, hogy az új variáns mennyire terjedőképes és milyen súlyos megbetegedést okoz, így a hatását sem lehet előrejelezni. Azt ugyanakkor rendkívül valószínűtlennek tartja, hogy a közösségi immunitás jelenlegi mértéke mellett a variáns egy az omikronhoz hasonló járványhullámot okozzon – kivéve azt az esetet, ha a leszármazási vonalba tartozó vírusok szinte teljesen megkerülik a fertőzés és megbetegedés elleni immunválaszt.