Szijjártó szerint meg kell akadályozni, hogy Ursula von der Leyen ismét Európai Bizottság-i elnök legyen
Óriási káoszt csinált!
Szijjártó Péter hétfőn ráerősített Orbán Balázs nyilatkozatára, miszerint a magyar kormány nem feltétlenül támogatná, hogy Ursula von der Leyen újabb öt éven át vezesse az Eruópai Bizottságot.
Pedig 2019-ben a miniszterelnök még kifejezetten üdvözölte, hogy egy hétgyerekes német családanyát sikerült betolni a jelöltségből kitúrt Manfred Weber helyére.
Amikor a magyar külügyminisztert is megkérdezték erről, megjegyezte, hogy az EP-választások után érdemes visszatérni arra, ki lesz a következő elnök, de azért Ursula von der Leyennel biztosan nincsenek megelégedve:
„Az elnök asszony elnökségével Európa nagyon rosszul járt. És ez nem egy politikai kijelentés (az is lehetne), de ezt a tények mutatják. Hát mégiscsak az elnök asszony hivatali ideje alatt előzött meg minket Kína - mármint az Európai Uniót - a világ GDP-jéből történő részesedés tekintetében. A tavalyi év volt az első, hogy a kínaiak részesedése a világ GDP-jéből már nagyobb volt, mint az európai uniós részesedés. A kelet-nyugati együttműködés szálait egyesével szétvágták. Senki nem ad választ arra, hogy a korábbi európai gazdasági növekedési modell helyett - ami ugye a fejlett európai technológiákra és az olcsón elérhető orosz energiahordozókra épült- mi lesz a következő alap a gazdaság növekedéséhez Európában. És arról nem is beszélve, hogy von der Leyen elnök asszony vezetésevel az Európai Bizottság Lengyelországot és Magyarországot folyamatosan hátrányosabb helyzetbe hozza a többi országnál. Ez egy súlyos diszkrimináció. És az Európai Bizottság elnöke ilyet nem engedhetne meg sem magának, sem a Bizottságnek, ezér teljesen természetes, hogy a mi értékelésünk von der Leyen elnök asszony munkájáról meg az Európai Bitzottság nem túl kedvező. Szeretném aláhúzni, hogy egész Európa rosszul járt von der Leyen elnök asszony európai bizottsági elnökségével.”
Az Európai Bizottság elnökét a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács jelöli, majd a választások után az új Európai Parlament szavazza meg abszolút többséggel, azaz a képviselők fele plusz egy szavazat mellett.