Transparency International: Veszélyezteti a média szabad működését a szuverenitásvédelmi törvény tervezete
A HVG cikke alapján.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint hiába kezdte el azt bizonygatni a Fidesz a szuverenitásvédelmi törvénytervezetével kapcsolatban, hogy az nem veszélyezteti a médiát, ez igenis így van.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy a Bizottság indítson vizsgálatot, illetve a törvény elfogadása esetén indítson kötelezettségszegési eljárást.
„Nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot, így nem látom, hogy a szuverenitásvédelmi javaslat bármilyen veszélyt jelentene a sajtóra”
– ezt mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a HVG kérdésére a jogszabályról, amelyet aznap kezdett el tárgyalni az Országgyűlés.
A törvényjavaslat, amiről a Media1 is többször írt már és ami hasonlóságokat mutat az Európai Jogok Európai Bírósága (EJEB) által emberi jogokat sértőnek talált oroszországi idegen ügynök törvénnyel, létrehozna egy szinte mindent vizsgálni jogosult Szuverenitásvédelmi Hatóságot és jelentéseket publikálna arról, mely médiumokat tartja veszélyesnek.
Az új törvény alapján továbbá három év börtönnel lenne büntethető, ha valaki egy választáson külföldi adományt fogad el, az ilyen juttatásokat elfogadó jelölő-szervezetek pedig pénzügyi szankciókkal számolhatnak.
Több lap is kap külföldi finanszírozást
A témával foglalkozó Szabad Európa felidézte, hogy a 444.hu, a Telex.hu és több más médium is részesül külföldi finanszírozásban, de így van ez a Szabad Európával is, melynek működését az Egyesült Államok Kongresszusa támogatja, ezért a lap szerint joggal merülhet fel a kérdés, hogy ezek a szervezetek célpontjai lehetnek-e a szuverenitásvédelmi törvénynek, hiszen a jogszabályban a „közélet befolyásolására alkalmas” kitétel szerepel mint lehetséges „szuverenitássértés”.
Gulyás Gergely mellett Varga Judit volt igazságügyi miniszter is beszélt kedden a törvény médiát érintő vonatkozásairól, aki a HírTV-ben úgy fogalmazott, hogy „Ez a törvény egyáltalán nem érinti a magyar média munkáját, hiszen nem jelölőszervezetekről, pártokról, jelöltekről van szó. Amikor a magyar demokratikus folyamatokat külföldről akarják befolyásolni, ezt a helyzetet akarjuk kivédeni.” „Árnyékra vetődésnek” nevezte, hogy bárki a sajtószabadság miatt aggódik, hozzátéve, hogy „de nem lepődöm meg, mert ez egy álszent rettegés, ferdítik a tényeket. (…) Azt mondom: olvassák el a törvényt, nem vonatkozik a sajtóra!”
Ugyanakkor szintén Varga Judit, napközben még mint a törvény előterjesztőjeként a parlamentben még a „fősodratú progresszív médiát” is azok közé sorolta, akik „próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést”.
A Transparency International szerint igenis veszélyezteti a média működését a törvény
A Szabad Európa idézi Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, aki azt mondta, hogy bár „megnyugtató, és boldogsággal tölti el remegő lelkünket, ha a magas tekintetű elvtársak elmondják, mit jelent a törvény, de a szövege nem erről szól”. A jogszabálynak ugyanis két pillére van. Az első valóban a választási eljárásban felhasznált külföldi pénzekről szól, és valóban az a lényege, hogy a pártok esetében már élő tilalmat (a külföldi források elfogadására) kiterjeszti a nem párt jelölőszervezetekre is. Ebben az esetben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) gyakorolja az ellenőrzést, Ligeti Miklós szerint pedig „az ÁSZ már többször bebizonyította, hogy utána tud nézni a jelölőszervezetek forrásainak, ha nagyon akar, különösen, ha a Fidesz hatalmát bármiben is veszélyeztető ellenzéki pártokról van szó. A hatalmi párt esetében sajnos ez a képesség elenyészett vagy ki sem fejlődött.” Csakhogy a másik pillérben szerepel a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása:
„Miközben igaz, hogy az első pillér nem célozza a sajtót, a hivatal vizsgálatai, jelentései mindenkire vonatkozhatnak, legyen párt, cég, egyesület, egyház, magánszemély vagy egy szerkesztőség – fogalmazott Ligeti Miklós, hozzátéve, hogy – miközben első ránézésre a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy fogatlan szervezetnek tűnik, hiszen legfeljebb jelentést készíthet a vizsgálatairól, vagy beidézheti a vizsgált szervezet vezetőjét az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elé, de eközben bármilyen adathoz hozzáférhet”.
Teljes hozzáférés
A Szuverenitásvédelmi Hatóság még olyan adatokhoz is hozzáférhet, amelyeket az ügyészség legfeljebb súlyos bűncselekmény gyanúja esetén, bírósági felhatalmazással szerezhet meg.A hivatal „hírigénnyel” fordulhat a Nemzeti Információs Központhoz, kérheti, hogy tárjon fel valamit. Ennek során a Nemzeti Információs Központ már bármikor igénybe veheti a nemzetbiztonsági szolgálatok segítségét akár úgy is, hogy azok titkosszolgálati eszközöket alkalmaznak – akár egy civil egyesülettel, akár egy magánszeméllyel, akár egy szerkesztőséggel szemben. Vagyis áttételesen a Szuverenitásvédelmi Hivatal is bármikor támaszkodhat ezekre a titkosszolgálati eszközökre.
A törvény abban is szigorítja a nem pártként működő szervezeteknek juttatott adományokra vonatkozó szabályokat, hogy míg a pártok belföldi magánszemélyektől ötszázezer forint összeg alatt anonim módon is elfogadhatnak támogatást, addig a nem pártként működő jelölőszervezetek esetében eltörlik az összeghatárt, bármekkora juttatás esetén fel kell tüntetni a feladót, ami nyilván mérsékli majd a kisebb összegű adományozói kedvet. Ligeti Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a Büntető törvénykönyvbe foglalták a külföldi adományok elfogadásának tilalmát választási időszakban, ennek külön következményei vannak.
„Egy Btk.-ban szereplő bűncselekmény esetében minden esetben felmerülhet a bűncselekmény elkövetésének kísérlete, a felbujtás, a bűnsegédi magatartás, a bűnszövetkezet létrehozása, a gondatlanság, a szándékosság és még egy sor körülmény, ha csak tételesen ki nem zárják ezeket, ami itt nem történt meg”
– mondta a TI jogi igazgatója.
Ebből pedig az következik, hogy ha lesz olyan bűncselekmény, amely arról szól, hogy egy jelölt külföldi adományt fogadott el, akkor annak ugyanúgy lehet felbujtója, bűnsegédje.
„Ez pedig akár lehet egy lap, egy újságíró is. Nem zárható ki, hogy egy külföldi forrásból működő lapra rásütik, hogy valamely jelöltet promózza, a támogatására buzdít, nagyobb teret biztosít számára, mint másnak” – mondta Ligeti Miklós.
A TI jogi igazgatója szerint volt már rá példa, hogy egy rossz jogszabály miatt a hatóságok ártatlan állampolgárokat hurcoltak meg. Amikor 2020-ban a kormánytöbbség elfogadta a COVID miatt a rémhírterjesztés tényállásának kibővítését azokra az esetekre, amelyek „veszélyeztetik a védekezés hatékonyságát”, 2020 áprilisában a gyulai rendőrség hajnalban az otthonából állított elő egy férfit, mert azt írta ki Facebookra a járvány miatt elrendelt kórházi kiürítéseket kommentálva, hogy „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat”.
Bár a férfit végül nem ítélték el (és a törvénymódosítást alkotmányellenesnek mondta ki később az Alkotmánybíróság), a rendőri fellépés akkor is túlzó volt. Ligeti Miklós szerint a szuverenitástörvény a jövőben bőven ad teret a hasonló eseteknek.