Te is felébredsz reggel, amikor még alhatnál? Neked is összeszorul a gyomrod amikor nézed a postaládád? Te is hígat fosol a WC-be, az állandó idegtől? Reggel te is ülsz a hajnali derengésben, semmi jót nem várva az újabb naptól? Én is így élek!
Te is röhögsz kínodban, amikor aranyáron veszed a paradicsomot, paprikát, krumplit, epret?
Te miből csinálod a húslevest? Mert én csontból!
Te is a szemetet veszed, azt ami olcsó? Hizlalsz-e már kecskét a teraszon kertben, vagy gombászni jársz az erdőbe? Lassan már a csigákkal szemezel, mert abból sok van... Én is így élek. Honnét öltözöl? Mert én már turkálóból sem...
Tévét vagy nézel vagy sem és amikor éppen betudod fizetni a csekket, bámulhatod a "Barátok közt", miközben úgy érzed UFÓ vagy és idegenek között élsz! Én is így élek! Rád is néznek a gyerekeid, beszélve kirándulásról, közös programokról, "ezt kéne befizetni a suliba!", "úgy elmennék ide!", szemekkel? Nyeled te is vissza a könnyeid?
Nálad is egyre karcsúbbak az ünnepek, születésnapok, névnapok, ballagás? Pedig mennyi mindent szeretnél te is adni a gyerekeidnek! Én is így élek! Kiabálsz te is a pároddal, ráfeszülve apró hibákra, szembesítve, nem rá haragudva... mert már robbansz mindenért, mindenre? Este feküdtök ti is egymás mellett, kimerülve, egymást nem kívánva, a holnapot sem várva, befásulva? Én is így élek! Kapsz te is végrehajtótól levelet, pecsétest?
Hívogat téged is a bank, egyezkedsz, megalázva, haladékér könyörögve? Kapcsolták már nálad ki a villanyt, a gázt, a vizet, mikor állsz szemlesütve, összetörve, mert nem vagy képes arra, amire más? Én is így élek! Ezt látom bármerre megyek...szemlesütött emberek, szürke arccal, mosoly nélkül!
A politika másról beszél... A politikusok büszke magyarokat látnak, akik mindig szabadságharcosok voltak... Magyarokat, akik rovásírással jelölik meg településüket, mint afféle vad toportyán hordák, nyereg alatt puhítva a húst!
Szemükben mi vagyunk a szavazok, akik csak négy évente fontosak, de lassan már akkor sem... Mi vagyunk azok, akik a változásra várva szavazunk, bár szinte mindegy kire, hiszen csak a légy változik a seben... De azért még elmész... Elmész, amikor "hí a haza!", mert te jó ember vagy, csak nem jó időben és jó országba születtél! Ülsz, nézel ki a fejedből, bambán... bohóc vagy... Én is így élek!
Szerző és forrás.: Lang Alex
