2023. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszerek ára 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1 százalék), a csokoládéé és a kakaóé (17,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1 százalék), valamint a kávéé (14,1 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 18,1, a liszté 17,8, a sajté 15,5, a vaj és vajkrémé 14,5, a száraztésztáé 11,0, a tejé 10,3 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 13,9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni.

A szolgáltatások 12,4 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12,0 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.

A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3, ezen belül a szeszes italoké 10,8 százalékkal nőtt.

Az állateledelek ára 22,6, a mosó- és tisztítószereké 13,5, a gyógyszer, gyógyárué 7,9, a testápolási cikkeké 6,7 százalékkal magasabb lett.

A tartós fogyasztási cikkekért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 7,0, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8, a szobabútoroké 3,2, az új személygépkocsiké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal kisebb lett.

A KSH szerint az előző hónaphoz, 2023. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek.

Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1, a liszt 2,3, a baromfihús 1,7, a margarin 1,3, a sajt 1,1 százalékkal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1, a tej 1,0, a vaj és vajkrém 0,8 százalékkal többe került. A háztartási energiáért 1,1, ezen belül a vezetékes gázért 2,8 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal csökkent.

Az előző évhez képest 2023-ban a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal. A háztartási energia ára 22,1, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 18,6, a szeszes italok, dohányáruké 15,4, a szolgáltatásoké 13,2, a ruházkodási cikkeké 8,3, a tartós fogyasztási cikkeké 5,6 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 18,3 százalékkal nőttek.

Az év első felében még évtizedes csúcsokat döntött az infláció, azonban a várakozásoknak megfelelően gyors lassulás…

– Decemberben tovább süllyedt az infláció Magyarországon, ráadásul a várakozásoknál kedvezőbb adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez az erős lassulás két tényező következménye: egyrészt a tavalyi éves magas bázisé, másrészt pedig annak is köszönhető, hogy havi szinten az általános árszínvonal 0,3 százalékkal csökkent – hangsúlyozta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Szerinte – hasonlóan előző hónaphoz – most is azt lehet mondani, hogy az erős dezinfláció mögött nem csak strukturális folyamatok húzódnak meg.

Kiemelte, hogy a 2,4 százalékpontot kitevő inflációs ráta lassulást két fő tétel vezérelte, az élelmiszerek és az üzemanyagok éves bázisú árváltozása. A régiós folyamatokhoz hasonlatosan lefelé mutató meglepetést hozott az élelmiszerek inflációja, és havi szinten árcsökkenést mért a KSH. Ez karöltve a tavalyi évi magas bázissal azt eredményezte, hogy 5 százalék alá essen az éves inflációs mutató ebben a termékkörben. Eközben pedig az üzemanyagok ára havi szinten 5 százalékkal csökkent, itt is a vártnál nagyobb árcsökkenést regisztrált a statisztikai hivatal. Ez a tétel így drasztikus mértékben visszahúzta az inflációt. Sőt, ha eltekintetnénk az üzemanyagok áralakulásától, akkor az éves bázisú inlfációs mutató nem változott volna az előző hónaphoz képest, ami persze csak részben a havi árcsökkenés eredménye – tette hozzá. Szavai szerint a történet másik fele a bázishatás: egy évvel korábban állt vissza az üzemanyag töltőállomásokon a piaci árazás, óriási áremelkedést hozva. A 2022. december piaci árhoz képest pedig egy évvel később már alacsonyabb is volt az üzemanyag egységára.

Ennél azonban talán sokkal fontosabb az a tény – folytatta Virovácz Péter –, hogy az összes nagy kategóriában fékeződött az áremelkedés éves bázisú üteme, hol nagyobb mértékben (például élelmiszerek és egyéb cikkek, üzemanyagok), hol csekély mértékben (szolgáltatások). Vagyis továbbra is egy széles bázisú dezinflációs folyamatról beszélhetünk, amelynek súlypontjai azonban olyan tételek, amelyek nem a maginflációs kosár részei (üzemanyagok, feldolgozatlan élelmiszerek). Mindazonáltal a maginfláció is jelentősen csökkent a bázishatások következtében, így 7,6 százalékon áll. A még mindig magas maginfláció egyik oka a továbbra is jelentős szolgáltatás-infláció. Itt havi szinten 0,6 százalékos – a vártnál magasabb – árváltozást mért a KSH. Vélhetően a szolgáltatók egy jelentős része áremeléssel reagált a minimálbér előrehozott emelésére és egyéb küszöbön álló költségemelkedésre (például az üzemanyagok drágulása).

– A friss adat alapján arra következtetünk, hogy 2024 elején tovább fékeződhet az inflációs mutató és az ING Bank friss előrejelzése szerint akár már januárban beeshet a jegybanki inflációs cél tolerancia sávjába, azaz 4 százalék alá. Ugyanakkor még korai lenne örömtüzeket gyújtani, mivel a kedvező bázishatások hamar kifutnak

– fogalmazott Virovácz Péter, hozzátéve, ennek hatására a jövő év második felében az infláció újbóli emelkedésére lehet számítani. Míg az év első felében átlagosan 4 százalék alatt alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 második felében 5 százalék körül, az év végén pedig 6 százalék körül lehet.