Szalay-Bobrovniczky Kristóf a műsorban arról beszélt, az egyik legfontosabb kérdés: hány magyar fiatal dönt úgy, hogy valamilyen módon csatlakozik „a haza fegyveres védelmének rendkívül fontos ügyéhez”, ezért „a lehető legtöbb, legszínesebb és legvonzóbb formát” kell kínálniuk a fiataloknak.

Ismertetése szerint lehetőség van arra, hogy valaki szerződéses katonaként, életpályaszerűen folytassa a honvédségi szolgálatot, de várják a tartalékos katonákat is.

Kiemelte: a feladatuk az, hogy a veszélyek korában garantálják a magyar emberek biztonságát. Mint mondta, Magyarország keleti szomszédságában közel két éve tart a háború és „nem úgy tűnik, hogy egyhamar vége lesz”.

Rámutatott: Magyarország a háború kezdete óta kiáll a béke mellett, és azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését követeli.

„Nekünk pedig, a magyar haderő és a Magyar Honvédség vezetőinek az a feladatunk, hogy a belső folyamatainkat is úgy fejlesszük, a személyi állományt, szervezeti kérdéseket, fegyverzeti kérdéseket, infrastrukturális kérdéseket, hogy az az elrettentő erő, ami Magyarországról kifelé látszik, hiteles legyen”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta: a veszélyek korában ez adja meg azt a biztonságot, hogy Magyarország nem fog belekeveredni a magyar emberek biztonságát kockáztató konfliktusba.

A miniszter szólt arról is, hogy a kormány úgy döntött, komplex segítségnyújtási csomagot ajánl fel a Száhel-övezet több országának is.

Hozzátette: a Száhel-övezet egy hatalmas kiterjedésű régió, amely közelebb van, mint ahogyan azt az emberek gondolják. Mint mondta, Afrika északi, tengerparti sávjában „viszonylagos stabilitás uralkodik”

– bár Líbiában polgárháborús viszonyok vannak –, de ez a terület korábban betöltötte „a migráció fékezésének feladatát”, amit most egyre kevésbé tud megtenni. Ettől a területtől délre pedig ott van a Száhel-övezet.

Hozzátette:

„ha erről beszélünk, az nem elég, tennünk is kell valamit”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelezte: más európai országok és NATO-tagállamok is „tesznek ezen a téren különböző dolgokat”, Magyarország pedig komplex segítségnyújtási csomagot ajánlott fel a régió több országának is.

A miniszter beszélt arról is, hogy „egy valóban ütőképes, jól felfegyverzett, modern haderőt” akarnak létrehozni, „komoly, komplex, nagyfokúan digitalizált eszközrendszerrel”.

Ehhez olyan katonákra van szükségünk, akik képzettségükben, mentalitásukban, tudásukban, tapasztalatukban ezeket az eszközöket kiválóan tudják használni, üzemeltetni, adott esetben harcolni is tudnak velük – fogalmazott. Hozzátette: ezek nagyon komplex, bonyolult feladatok, és ezzel arányosnak kell lennie az illetményrendszernek.

Magyarországon önkéntes kiegészítésű haderő van, tehát tulajdonképpen mi a munkaerőpiacon versenyzünk, és nagy lemaradásban voltunk

– emelte ki a miniszter, hozzátéve, nagyon fontos, hogy immár – már csak ebben a politikai ciklusban is – másodszor történik illetményemelés.

Emlékeztetett: 2022 végén egy átlagosan 25 százalék körüli emelést tudtak minden állománykategóriában végrehajtani, amit most egy átlagosan 11 százalékos illetményemeléssel folytatnak.

A miniszter közlése szerint az illetményemelés célja, hogy „a magyar katona egzisztenciálisan stabilan, biztonságban és a munkaerőpiaci viszonyokhoz képest is a feladat és a szolgálat nagyságával, presztízsével és komplexitásával arányos megbecsülést kapjon”.

Via. MTI