Nagy Márton: Mi nem hódolunk be!
A kormány rendeleti úton új adót vezetett be a megtakarításokra, ezzel párhuzamosan pedig megfelezte az extraprofitadó mértékét úgy, hogy állampapír-vásárláshoz kötötte. A Magyar Bankszövetség szerint kedvezőtlen hatással bírnak a gazdaságra az új intézkedések. A Nagy Márton vezette tárca reagált a Bankszövetség kritikáira.
A magyar kormány rendeleti úton új adót vezetett be a megtakarításokra. A döntés értelmében a mostani 15 százalékos kamatadó mellett még egy 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is fizetni kell a megtakarításokból származó jövedelem után. Ezek összességében terelő funkciót látnak el – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy az intézkedéscsomag a lakosságot három cél mentén tereli az állampapírok felé:
- A lakossági megtakarítások reálértéken való megőrzése: „Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1-2 vagy 10-15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100-150 ezer forint veszteség is lehet.”
- Az államadósság önfinanszírozásának emelése: „Az elmúlt másfél évben megtört az a tendencia, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok részaránya a teljes finanszírozáson belül emelkedne. Illetve az a trend is megszakadt, hogy a külföldi arány csökkent. Ez megállt, sőt kismértékben visszafordult, ami egyáltalán nem pozitív fejlemény. Vissza kell térni az önfinanszírozáshoz, ami azt jelenti, hogy magasabb belföldi részarány az elvárás.”
- Az intézkedéscsomag az államadósság kamatkiadásainak csökkentését is megcélozza.
A kormány az extraprofitadó megfelezéséről is döntött, de ezt állampapír-vásárláshoz köti.
Ez azt jelenti, hogy a bankok levonhatják az állampapírállomány-növekményüknek a 10 százalékát az extraprofitadóból. Ha a pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitadójából
– mondta Nagy Márton az Indexnek.
A Magyar Bankszövetség kritizálta a döntést
A Magyar Bankszövetség többek között a versenysemleges szabályozást kérte számon a kormányon.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint május 30-án egyeztettek a Magyar Bankszövetséggel, ahol ismertették az új kormányzati döntéseket. A Nagy Márton vezette tárca szerint a tárgyalás a partnerség jegyében zajlott, amelyet a GFM a jövőben is fenn kíván tartani, hiszen a Bankszövetség fontos szereplője a hazai pénzügyi rendszernek.
Kiemelendő, hogy az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket
– reagált a tárca a Bankszövetség kritikájára.
A Bankszövetség szerint az extraprofitadó-csökkentésért cserébe elvárt további állampapír-vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, mert csökken a bankok likviditása, és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium erre úgy reagált: megállapítható, hogy a bankrendszer folyamatos és jelentős jövedelemre tett szert az elmúlt években, amiben nem várható érdemi változás, így a tőkeellátottság nem fogja korlátozni a hitelezést.
A legfrissebb adatok alapján megállapítható, hogy a hazai bankrendszer hitel-betét mutatójának 72 százalékos szintje alacsonynak tekinthető, azaz a betétekhez képest mérsékelt hitelállománnyal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy érdemi mozgástere van a bankszektornak arra, hogy továbbra is hitelezze a gazdaságot, ezáltal is segítse a hazai GDP-növekedést
– fogalmazott a tárca, hozzátéve, hogy a bankrendszer rövid lejáratú jegybanki eszközében tartott szabad likviditása jelenleg is 7 ezer milliárd forint felett van. A Nagy Márton vezette minisztérium szerint a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete erős, a bankok hitelezési képessége magas szinten áll, így az extraprofitadó ezt nem veszélyezteti.
Mi lesz a lakossággal?
A Bankszövetség úgy látja, hogy a megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Továbbá a Bankszövetség megfogalmazása szerint a lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról.
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJA SZERINT A SZABÁLYOZÁS NEM ÉRINTI AZ ÖNGONDOSKODÁS SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ SÚLYT KÉPVISELŐ TERMÉKEKET, AMELYEK TÖBBEK KÖZÖTT AZ ÁLLAMPAPÍR-BEFEKTETÉS, AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR, NYUGDÍJ-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZÁMLA, ILLETVE A TARTÓS BEFEKTETÉSI SZÁMLÁN KEZELT VAGYON.
A kormány visszásnak tartja a Bankszövetség kijelentését, amely szerint a kormányzati intézkedések visszalépést eredményezhetnek az öngondoskodás terén, mert úgy vélik, hogy
a bankszektor eddig sem tett sokat az öngondoskodási célú, értékmegőrző megtakarításokért: a bankok által a lakossági lekötött betétekre fizetett átlagkamat 2023. március végén több mint 10 százalékponttal elmaradt a benchmarknak számító pénzpiaci kamat, a 3 havi BUBOR szintjétől.
A tárca azt is írja, hogy a visegrádi országokban és Romániában ez a különbség a töredéke a magyar értéknek, emiatt a hazai megtakarítási piacon nem alakult ki kiegyensúlyozott és egészséges verseny.
A kormány szerint a lakossági ügyfelek tájékoztatása a magasabb hozamot biztosító megtakarítási lehetőségek terén eddig sem volt megfelelő, így a rendkívül magas inflációs környezet ellenére a 0–1 százalék közötti hozamot biztosító, látra szóló és folyószámlabetétek állománya jelentős emelkedést követően mára már 8 ezer milliárd forint körül alakult.
Összességében tehát a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy a négy új kormányzati intézkedés – a bankok extraprofitadója, a befektetési alapok befektetési politikájának módosítása, a kamatjövedelem után fizetendő adó módosítása, valamint a lakossági szereplők kötelező tájékoztatása – az intézmények és a lakossági szereplők állampapír-keresletét érdemben képesek növelni
– közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
