Nyugdíjak tekintetében is az uniós lista végén kullogunk
A huszonhét európai uniós országból a magyar nyugdíjak átlagos vásárlóértéke csak a huszonnegyedik helyre volt jó, ezzel pedig már csak Horvátország, Bulgária és Románia áll mögöttünk – bár utóbbi inkább mellettünk – a statisztikákon.
Nem csoda, hogy több mint 900 ezer nyugdíjas élhet a létminimum alatt.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk az Indexen, több mint 900 ezer magyar nyugdíjas él a létminimum alatt ma Magyarországon, hiába az évenként kétszeri korrekció és a tizenharmadik havi juttatás.
Ezekkel együtt is egyre romlik a helyzet, hiszen a nyugdíjak vásárlóértékét tekintve
az Európai Unió összesítésében a 19. helyről a 24. helyre csúsztunk vissza.
Ezzel már csak Horvátországban, Bulgáriában és Romániában rosszabb a helyzet, míg a legjobban a Benelux államok és a skandináv országok állnak.
Még annak ellenére is a lista végén kullog Magyarország, hogy rajtunk kívül az EU tagállamaiban a nyugdíjakat egészségbiztosítási járulék és adók is terhelik, nálunk pedig nettó összegekről beszélünk.
2004-ben még Lengyelországgal és Szlovákiával volt egyenértékű a magyar nyugdíj, míg a románnál háromszor többet ért.
2020-ra a lengyelek és a szlovákok is bőven lehagytak minket, a cseheket már szinte nem is látjuk, és Románia pedig ott liheg a nyakunkban.
A magyar nyugdíjrendszerben a nyugdíjasok helyzete nem lehet jobb, mint általában az ország gazdasági helyzete. Ha a GDP szempontjából Magyarország a 27 uniós tagállamból valahol a 21–22. helyen áll, akkor a nyugdíjhelyzet sem lehet jobb
– mondta a Fókusznak Farkas András nyugdíjszakértő.
2004-ben az átlagnyugdíj 61 ezer forint volt, mára ez több mint 230 ezerre nőtt, viszont az infláció ennek a jó részét felzabálta, a maradék pedig épphogy a létminimumhoz elég – már ha elég.
Megkérdezett nyugdíjasok szerint a 300–350 ezer már kielégítőbb szám lenne, „és akkor még nem szálltam el” – véli egyikük.
A medián még ennél is rosszabb számot mutat, hiszen az átlagot néhány nagyon magas nyugdíj felfelé húzza.
A medián jelenleg Magyarországon 205 900 forint.
Aki idén megy nyugdíjba, még szerencsés is, hiszen 14,2 százalékkal magasabb nyugdíjat kap az országos átlagkereset alapján.
A nyugdíjas minél régebb óta van nyugdíjban, annál szegényebbnek számít, annál jobban elszegényedik
– nyilatkozta egy szakértő.
Miben más Európa többi része?
Egy német nyugdíjas szerint az ő ismeretségi körében az átlagnyugdíj 1200 euró (472 800 forint), de aki kiemelkedő pozícióban dolgozott, annak a 2-3000 eurós (788 000 forint–1 182 000 forint) nyugdíj is járhat.
Emellett ha kevésnek érzi a nyugdíját és nem jön ki belőle, akkor bemehet a városházára lakhatási támogatásért szinte bárki, amely akár 500 euró (197 000 forint) is lehet, így pedig már gond nélkül meg tudnak élni.
A szakértő szerint nem véletlenül vándorolnak ki Ausztriába a magyarok, hiszen a bérek két-háromszorosát is megkereshetik egy-egy jó munkával, míg a nyugdíj is a magyarországi másfél-kétszerese minimum.
Itthon ezt úgy lehetne korrigálni, ha a béremelést nem az inflációhoz kéne viszonyítani és az átlagbérhez kötni, hiszen a bruttó 266 800 forintos minimálbér nettója kevesebb, mint az átlagnyugdíj, de még a mediánnál is kisebb összeg marad.
Farkas szerint a skandináv országok és a Benelux államok nyugdíjrendszere egy sokkal élhetőbb modell.
Ami hozzánk közel áll és esetleg mintául szolgálhat bármilyen nyugdíjreform-intézkedés kapcsán, amire van esély, az a német és az osztrák rendszer
– véli a szakértő.
Ott akár egymillió forintot is megkaphatnak a nyugdíjasok, abból pedig már nem akkora gond, hogy hó végén a villanyszámlát fizessék be vagy kenyeret vegyenek a sarki közértben.
