Nyugdíjguru: Rossz hír érkezett a nyugdíjasoknak, egyre többen kerülhetnek a szegénységi küszöb alá
Nyugdíjprémiumról és nyugdíjkorrekcióról sem dönt a kormány idén, ezért a nyugdíjasok csak a 2025-ös nyugdíjemeléstől várhatnak bevételnövekedést – írja az ATV.
A híradónak nyilatkozó szakértők szerint az emelés ellenére is lemaradhat a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetektől, amivel egyre több nyugdíjas kerülhet a szegénységi küszöb alá.
Az ATV információi szerint a kormány 3,2 százalékos inflációval számol, tehát ezzel egyenlő arányban emelné a nyugdíjakat is. A Nyugdíjas Parlament elnöke azonban ellentmondásosnak tartja, hogy eközben a már benyújtott adótörvényekben a nyári 4,1 százalékos inflációhoz kötné több adó emelését.
Karácsony Mihály az ATV-nek úgy nyilatkozott: az átlagnyugdíj összege fokozatosan távolodik a dolgozói átlagfizetéstől, pedig az inflációt inkább az aktív korúak fogyasztása hajtja. A nyugdíjak ezzel szemben egyre nehezebben követik a generált áremelkedést.
Míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69 százalékának felelt meg az átlagnyugdíj, 2024 nyarán már csupán 53 százalékának, aminek összege 253 ezer forint.
Az elnök szerint a méltányosabb nyugdíjrendszerhez fel kellene zárkóztatni a nyugellátását annak a 710 ezer nyugdíjasnak, akiknek a nyugdíja nem éri el a havi 160 ezer forintot, ezért súlyosan ki vannak téve a szegénységnek.
Elmarad a nyugdíjprémium és a -korrekció is
További rossz hír, hogy idén elmarad a nyugdíjprémium kifizetése is. Utóbbinak az az oka, hogy a magyar gazdaság növekedése nem érte el a kifizetés feltételeként elvárt 3,5 százalékos növekedést.
Nyugdíjkorrekcióra pedig azért nem számíthatnak az idősek, mert év elején még 6 százalékos inflációval számolt a költségvetés, ami ettől elmaradt idén – hiába drágultak ennél jobban épp azok a termékek, amelyeket főleg az idősebbek vásárolnak.
Mint azt a lap írja, átfogó változást csak egy nyugdíjreform hozna, ám annak a 2025. márciusi elfogadását pont a napokban adta fel a kormány.
Simonovis András közgazdász szerint azonban reform nélkül is lehetne méltányos változtatásokat bevezetni. Megoldást jelentene például a szakember szerint, hogyha a kormány a 13. havi nyugdíjat egységesen fizetné.
A reform elmaradásával ugyanakkor egy másik problémával is meg kell küzdeniük: mivel a kormány vállalta az 5,3 milliárd eurós összegű európai uniós helyreállítási alap lehívhatóságáért cserébe a nyugdíjreformot, ezért az Európai Bizottság teljesítés hiányában várhatóan nem fogja folyósítani az összeget.
