Alekszej Navalnijra is kiterjedt volna az a történelmi fogolycsere, amely augusztus 1-jén zajlott több nyugati állam és Oroszország között, és amelyben 24 ember vált szabaddá – állítja a The Guardian.

Mint arról beszámoltunk, Oroszország 16 embert engedett szabadon, akik közül 12-en Németországba, négyen pedig Amerikába érkeztek, amiért cserébe Oroszország többek között

Amerikában, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában és Szlovéniában fogva tartott orosz állampolgárokat kapott vissza. 

A hónapokkal korábban kezdődött tárgyalások eredetileg a néhai ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij szabadon bocsátásáról is szóltak.

A kölni repülőtéren csütörtök este a néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij munkatársainak egy csoportja is összegyűlt, és várta az Ankarából érkező repülőgépet, a fedélzeten ugyanis 13 olyan ember volt, aki aznap reggelig orosz börtönökben raboskodott, közülük hárman Navalnij regionális koordinátoraiként dolgoztak különböző orosz városokban, és „szélsőségességért” kerültek börtönbe. 

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, február 16-án meghalt a fogva tartott Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz elnök legnagyobb politikai ellenfele.

Az első híresztelések szerint vérrög okozhatta a halálát, de mivel a rokonokat nem engedték be megnézni a holttestet, és nem is adták ki a hozzátartozóknak még legalább egy jó ideig, így sokakban felmerült a gyanú, hogy a politikus halála esetleg nem volt véletlen. 

Egyesek szerint Navalnijt szándékosan ölték meg, míg mások úgy látják, hogy Navalnij a nem megfelelő fogvatartási körülmények és az orvosi ellátás hiánya miatt halt meg. 

A nyugati világ legnagyobb része és a magyar ellenzék is egyértelműen Putyint tette felelőssé Navalnij halála ügyében, a Kreml-verzió pedig ez volt:

„Az orosz börtönhatóságok azt állították, hogy Navalnij pénteken »rosszul érezte magát«, miután kiment a szabadba a szibériai büntetőtelepen, és összeesett.” 

Egy oknyomozó újságíró harcolt Navalnij cseréjének lehetőségéért

Most, hogy a fogolycsere befejeződött, kiderült, hogy közel állt egy hasonló, de Navalnijt is magában foglaló csere februárban, hónapokig tartó gondos tervezés és a Kreml feltételezett jóváhagyása után, amiről a The Wall Street Journal részletes vizsgálatot folytatott.

A lap szerint a csere eredete az orosz és az amerikai vezetők közötti genfi találkozóra vezethető vissza, nem sokkal azutánra, hogy Joe Biden elnök lett, és még jóval a The Wall Street Journal kémkedéssel vádolt újságírója, Evan Gershkovich letartóztatása előtt, akit most szintén szabadon engedtek.

Vlagyimir Putyin még akkor javasolta egy különleges csatorna létrehozását a fogolycserék lebonyolítására, ami egy hidegháborús gyakorlat, és amibe Biden bele is egyezett.

Végül ez vezetett oda, hogy Oroszország szabadon engedte Brittney Griner kosárlabdázót, akit egy moszkvai repülőtéren fogtak el egy kis mennyiségű hasisolajjal.

A sportolót Viktor Boutra, a világ egyik leghírhedtebb fegyverkereskedőjére cserélték, akit amerikai őrizetben tartottak.

Ezután Moszkva figyelme Vadim Krasikovra, egy merénylőre irányult, aki Vadim Szokolovként azonosított útlevéllel utazott Németországba, és 2019-ben egy parkban lelőtt egy csecsen száműzöttet.

Letartóztatták, miközben levette a parókáját, és megpróbált elmenekülni a helyszínről.

A Kreml tagadta a kapcsolatot, a merénylő pedig nem volt hajlandó beszélni a kihallgatáson. Christo Grozev újságíró fejtette meg az ügyet, és azonosította Krasikovként a merénylőt, aki az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB egyik elit egységének tagja.

Grozev az orosz kémek és bérgyilkosok felkutatásával szerzett nevet magának, és közel került Navalnijhoz is, miután leleplezte az FSZB csoportját, amely hónapokig követte a politikust, mielőtt 2020-ban novicsokkal megmérgezték.

A támadás után Navalnijt Németországba evakuálták, ahol felépült, majd 2021 elején visszatért Oroszországba. Természetesen azonnal letartóztatták és bebörtönözték. 

Grozev az egyik vezető szószólója lett annak, hogy Navalnijt is be kellene vonni egy esetleges fogolycserébe, és úgy vélte, Navalnij lehet a kulcsa annak, hogy meggyőzzék Németországot arról, megéri feladni Krasikovot, különösen annak az esélyét tekintve, hogy egy szabad Navalnij felpezsdítheti a széttöredezett orosz ellenzéket.

Nagyon sok kérdés volt, de az egyenlet másik oldalán ott volt Navalnij, akinek tényleges, hihető esélye volt arra, hogy évek, ha nem hónapok múlva szerepet játsszon az orosz politikai jövőben

– mondta Grozev a The Guardiannek adott pénteki telefonos interjújában.

Putyin zöld utat adott a cseréhez, de Navalnij meghalt

Az újságíró azt állítja, hogy orosz kapcsolatai szívesen közvetítettek volna egy esetleges cserét, de amint felmerült Navalnij neve, falakba ütközött, ugyanis még a Putyinhoz közel álló tisztviselők is féltek az ellenzéki vezető neve hallatán. 

Grozev ezután megkérdezte az amerikai elnök túsztárgyalásokért felelős különmegbízottját, Roger Carstenst, hogy megpróbálná-e megkérni Roman Abramovics orosz oligarchát: vesse fel a kérdést Putyinnál.

Abramovics a háború elején aktívan részt vett az Ukrajnával egy lehetséges békeszerződésről folytatott informális tárgyalásokon, majd a Kijevvel folytatott, hadifoglyok cseréjéről szóló tárgyalásokon is, ezért úgy tekintettek rá, mint egy bevált összekötőre Putyinhoz.

Carstens állítólag fel is vetette a kérdést Abramovicsnak, amikor mindketten Izraelben tartózkodtak az október 7-i támadások után. 

Abramovics eleinte azt mondta, hogy Putyin nem fog beleegyezni, majd lebeszélte Carstenst arról, hogy megkérje őt, hogy adja át az üzenetet, de Carstens nagyon elkötelezett volt az ügy és az ötlet mellett, és tudta, hogy senki más nem fogja feltenni ezt a kérdést, ezért könyörgött neki, hogy kérdezze meg. És néhány nappal később Abramovics jelentette, hogy meglepő módon igent mondott

– állítja Grozev.

Ezzel a zöld lámpával a darabok elkezdtek a helyükre kerülni.

Felhívták a szlovéniai és norvégiai szövetségeseket, hogy az ott letartóztatott orosz kémek is részt vehessenek a cserében.

A csere kiszélesítése azt a célt szolgálta, hogy Berlin számára elfogadhatóbbá tegye Krasikov kiszabadításának gondolatát. 

Végül Grozev szerint egy „nyolc a nyolcért” üzlet jött szóba, amelynek értelmében Navalnij, Gershkovich és Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos is az Oroszország által szabadon engedettek között lett volna, míg az oroszok egy, a héten látottakhoz hasonló csoportja visszatért volna Moszkvába.

Miután minden készen állt, Abramovics visszament Putyinhoz végső jóváhagyásért, akinek a válasza ismét pozitív volt. 

Azután azonban érkeztek a megdöbbentő hírek Alekszej Navalnij haláláról. 

A Navalnij halálát követő hónapokban fokozatosan körvonalazódott egy új alku, amely több orosz ellenzéki alakot is bevont.

A hónapokig tartó óvatos huzavona eredménye lett végül a csütörtökön végrehajtott fogolycsere. 

Grozev most azt állítja, nehéz mérlegelni, vajon jó döntés volt-e a csere, amely gyakorlatilag Putyin túszejtési politikáját jutalmazza.