Szijjártó Péter szerint minden bizonnyal barátságos beszélgetésre kell számítani, de nem kérdés, hogy Orbán Viktor beszéde a fő téma. Szijjártó azt is elárulta, hogy az ügy előzménye nem más, mint az a tény, hogy Románia budapesti nagykövete még július 13-án, tehát 10 nappal a tusványosi beszéd előtt a magyar külügyminisztériumban felolvasott egy olyan „demarsot” (utasítást) a területi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárnak, melyben részletezték, „mit várnak el a miniszterelnöktől és miről, hogyan ne beszéljen.” Tusnádfürdőn.

Facebook posztjában így reagált az esetről a külügyminiszter: Nem okozott túl nagy meglepetést, hogy a bukaresti nagykövetünket ma reggelre a román külügyminisztériumba kérették.

A találkozó hangnemét és hangulatát nyugodtnak és udvariasnak lehet minősíteni.

A román helyettes államtitkár által közöltek gyakorlatilag a korábbi demarsban megfogalmazott pontokat ismételték meg, ezúttal már a beszéd utánra aktualizálva.

Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a két ország közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapuljon, hiszen az mindkét országnak és mindkét nemzetnek csak a javára válik.

Mi a magunk részéről továbbra is erre fogunk törekedni, mindig őszintén, a tisztelet nyelvén fogunk beszélni terveinkről, céljainkról és a fennálló helyzet értékeléséről.

A beszéd legelején a miniszterelnök ezeket az elvárásokat pontosan idézte, ezzel pedig meg is szabta az utasítás pontjait.

A legfőbb említett pontokat a miniszterelnök fel is sorolta, azzal kezdve beszédét „megírták, hogy miről nem szabad beszélni”. Ilyen volt többek között a nemzeti szimbólumok, a kollektív kisebbségi jogok vagy a nem létező, romániai közigazgatási területi egységek, melyre Orbán Viktor úgy reagált:

Elgondolkoztam, hogy mire gondolhatnak. Azt hiszem, hogy Erdélyre és Székelyföldre. De mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének.