Első hallásra túlzó állításnak tűnhet, hogy Orbán Viktornak birodalomépítési tervei vannak, pedig minden jel erre utal, s az elmúlt időszak történései csak ennek fényében érthetők meg. Orbán már évekkel ezelőtt egységes Közép-Európáról beszélt Nyugat-Európával szemben. Elég beütni a Google keresőjébe az „Orbán” és „Közép-Európa” keresőszavakat. Látható, hogy Orbán milyen gyakran használja a „Közép-Európa” kifejezést Magyarországra, a régió országaival és a Balkánnal kiegészülve. Közép-Európa nevében, önálló és egységes politikai régióról beszél, miközben az nem létezik.
Emlékeztetünk arra, hogy Orbán zártkörben ismertetett stratégiája közép-európai „regionális középhatalmi” státuszról szólt (a nyugati blokkhoz való tartozás helyett), ez azonban elképzelhetetlen a magyar állam jelenlegi területe, nagysága és gazdasági ereje alapján.
Ezért úgy tűnik, Orbán két vasat tart a tűzben. A békés egységesülés mellett titokban létezik a katonai forgatókönyv is, amely az orosz birodalom helyreállításához, az orosz katonai sikerekhez kapcsolódik, s a Magyar Királyság területének visszaszerzését jelenti, amellyel Orbán saját közép-európai birodalmat hozhat létre. Orbán kettős beszéde érvényesül ebben is, ahogy kétféle forgatókönyve van az egységes közép-európai birodalom létrehozására.
A békés út egy szorosabb együttműködést jelentene a status quo megtartásával, melyben a V4 országok együttműködését egy önkéntes gazdasági-politikai társulássá szervezné, amely kis unió lenne az Európai Unión belül, de az EU alapszerződéssel ellentétes illiberális ideológiai és társadalmi-politikai alapon. Így állna Nyugat-Európával szemben, megsoksorozva Orbán erejét. Ez egészülne ki a Balkánnal, amit Orbán egyre inkább az uralma alá hajt.
A békés egységesülés tervei nem haladtak előre, mert a V4 országok demokratikus választásai megakadályozták, hogy Orbán Magyarország mintájára tartósan önkényuralmi rendszereket hozzon létre, s leválthatatlan autokratikus vezetőket állítson a V4 országok élére, melyekből magyar szellemi-politikai irányítás alatt álló közép-európai birodalmat szervezhetett volna. Enélkül pedig nem megy. Ezért az orosz-ukrán háború kezdete óta előtérbe került a radikális alternatíva, amely a Magyar Királyság egykori területének és vezető szerepének helyreállítása útján valósulna meg.
Orbán nyíltan nem fogalmazza meg a területi követeléseket, de egységes tömbként beszél Közép-Európáról, aminek jelenleg a világon semmi alapja nincs, csak a képzeletében létezik, de az egykori Magyar Királyság területét (határokon átnyúló módon) összefüggő gazdasági egységként kezeli. Az orosz háborúval párhuzamosan fegyverkezési programot indított, az ukrán-orosz háborúban az oroszok oldalán áll, és támogatja az oroszok területi újrafelosztásra vonatkozó törekvéseit. Ez megnyithatja az utat a (trianoni) magyar határok megváltoztatására. Ez csak keletről képzelhető el.
Orbán oroszokkal való együttműködése, az oroszok melletti kiállása mögött nyilvánvalóan nem csupán gazdasági és politikai érdek áll. Ennél magasabbrendű szempontoknak kell lenniük, amelyek felülírnak minden más józan számítást: szembenállást az EU-val, a NATO-val, a V4 országokkal. Ez pedig csak a határok megváltoztatása lehet. Csak olyan szempontok vezethetik Orbánt, amelyek történelmi jelentőségűek Magyarország szempontjából.
Ehhez ígéreteket kellett kapnia Putyintól, az oroszoktól. Ennek lényege, hogy megkapja a régi magyar területeket, ha győznek az oroszok. Az orosz terjeszkedés célja az orosz birodalom helyreállítása, amely felrobbantaná a jelenlegi európai államhatárok sérthetetlenségét.
Ha az oroszok elfoglalnák Ukrajnát, lerohannának további területeket, és fenyegetően a NATO határán állnának, az katonai nyomást jelentene a Nyugatra, amely nem merne beavatkozni a közép-kelet-európai változásokba. A párhuzam is adja önmagát, mert Orbán is ezt szeretné, amit az oroszok, s a kettőt össze lehet kapcsolni. Putyinnak pedig érdeke, hogy legyen szövetségese az EU-ban és a NATO-ban, legyen illiberális ellensúlya az EU-nak.
Azt nem tudjuk, hogy Orbán mikor állapodott meg erről Putyinnal, de Orbán tudja, hogy Putyin nem azért támadta meg Ukrajnát, mert a NATO provokálta, hanem azért, hogy az orosz birodalom határait helyreállítsa. Ezzel megteremti az alapját az európai határok átrajzolásának, a status quo felrugásának, a kelet-közép-európai régió destabilizálásának. Ez pedig lehetőséget kínál arra, hogy Orbán az orosz birodalmi tervekhez kapcsolja saját birodalomépítési terveit, és megállapodjon Putyinnal a régió újrafelosztásáról, beleértve a Balkánt is. Szerintünk ez a megállapodás létrejött.
Az első konkrétum, amire utalunk, Orbán 2022. február 1-i moszkvai látogatása, amely nem sokkal előzte meg Ukrajna megtámadását, s amelyet Orbán békemissziónak nevezett. Ha elolvassuk a látogatásról kiadott MTI híradást, abban meglepetésre azt látjuk, hogy a „békemisszió” nem Ukrajna és Oroszország viszonyáról, hanem az Európai Unió és a NATO oroszokhoz való viszonyáról szólt. Ebben egy szó sem esik Ukrajnáról. Orbán arról biztosította Putyint, hogy „az Európai Unió egységes, és nincs olyan európai vezető, aki konfliktust akarna Oroszországgal”.
A későbbi események ismeretében ez úgy hangzik, mintha Orbán azért ment volna Moszkvába, hogy megnyugtassa Putyint, az EU nem fog háborús konfliktusba keveredni Oroszországgal, ha megtámadják Ukrajnát. Orbán azt mondta, „üdvözlendő, hogy Oroszország és a nyugati szövetségeseink között zajlik a párbeszéd. Amit mi tudunk ajánlani, az a magyar modell: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, közben pedig kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal”. Orbán az orosz háború óta is ezt ajánlja, hogy a Nyugat ne avatkozzon be az orosz hódításba.
Ez a „békemisszió” nem arról szólt, hogy az oroszok ne támadják meg Ukrajnát, hanem arról, hogy ha megtámadják, nem várható az EU és a NATO katonai fellépése. Orbán békemissziója pedig az lesz, hogy az EU-t és a NATO-t lebeszéli arról, hogy háborúzzon Oroszországgal. Orbán azóta is mindent megtesz, hogy a Nyugatot leszerelje és összeboronálja az orosz hódítókkal.
Ez olyan volt, mintha Orbán megnyugtatta volna Putyint, hogy nem kell félnie. Nem tudjuk, miről tárgyaltak órákon át, de Putyin nem sokkal később megtámadta Ukrajnát, egy villámháború reményében. Az orosz invázió 2022. február 24-én kezdődött, s Orbán 2022. május 24-én leváltotta Benkő Tibort, és új honvédelmi miniszternek a héjának számító Szalay-Bobrovniczky Kristófot nevezte ki, akinek feladata a hadseregfejlesztés levezénylése és felgyorsítása, valamint a hadsereg éles harci helyzetre való felkészítése és a harci szellem növelése volt.
Az időbeli egybeesés nem lehet véletlen, Orbán fejlett, ütőképes, harci feladatok elvégzésére alkalmas magyar hadsereget, amelyet rohamtempóban fejleszt. Fel kellett gyorsítani a hadseregfejlesztést. Vajon miért?
Hivatkozás: US Népszava cikke
