Orbán megkezdte október 23-i hazudozásait! ÉLŐ
Viktor! Viktor! – skandálja hosszasan a válogatott közönség a színpadra lépő Orbán Viktornak, aki egy mosollyal jutalmazza a kedves fogadtatást.
„Jó napot veszprémiek, jó napot Magyarország”
– kezdett a beszédébe miniszterelnök, és a világ teljes magyarságát köszöntötte.
Arról beszélt, Veszprémbe egy nappal korábban kellett volna jönni október 23-át, „a veszprémiek ugyanis nem vártak a pestiekre, hanem önállóan már október 22-én megalapították forradalmi szervezeteiket, és világgá kiáltották a követeléseiket”.
„Nem lepődünk meg ezen. Veszprém már csak ilyen, szeret a dolgok elébe menni”
– fogalmazott, és Szent Istvánt hozta példának.
Veszprémben már október 23-án kalapáccsal bontották a vörös csillagot.
„Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja, és mindegyik szolgál valami tanulsággal, és mindegyik része a mi nagy közös 56-os szabadságharcunknak. Ezért nemcsak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosunk forradalmának látja.”
Orbán szerint nem lehet ismerni a pontos számokat 1956-ról, de úgy tartják, hogy körülbelül 3000 ember halt meg az utcai harcokban és sortűzekben, 20 ezren pedig megsebesültek. A kommunisták több mint 200 embert küldtek halálba, 13 ezret pedig börtönbe. Elmenekült az országból 200 ezer.
„Micsoda magyar arcok, jellemek és magyar sorsok”
– mondta a miniszterelnök 56 áldozatairól. Sokszínűségük önmagában is bizonyítja, hogy 56 valójában az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt. Kivégeztek papot, tanárt, földművest, kommunista pártvezetőt, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat, budapestieket és vidékieket. „Egy egész nemzet állt a vérpadon.”
Orbán megemlékezett Veszprém hős mártírjáról, Brusznyai Árpádról, középiskolai tanárról, aki a miniszterelnök szerint értette az idők szavát, és tudta, ha újra a magyaroknak oszt lapot a történelem, akkor azt fel kell venni.
Brusznyai megértette a miniszterelnök szerint, hogy „1956 az európai Magyarország hosszú időkre utolsó esélye, hogy kiszakítsa magát az európai kultúrát, a keresztény civilizációt és a nemzetek létjogát tagadó bolsevik szocializmus világából”, ahogyan az osztrákoknak sikerült 1955-ben. Brusznyai is tudta, záródnak az ajtók, és „ha nem sikerül kiszállni, az egész országot bevagonírozzák abba a szovjet kísérletbe, ami kommunista embertípust, kommunista társadalmat és szovjet birodalmat akart létrehozni.”
Nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük, amit 1956-ban elkezdtek – folytatta Orbán. Meg akarták mutatni, hogy harminc év kényszerű hallgatás nem azonos a megbocsátással, és hogy „a történelmi számlát előbb vagy utóbb meg kell fizetni”.
„Nekünk csak annyi bátoságot kellett összegyűjtenünk, hogy rájuk mutassunk, és elkiáltsuk magunkat: a király meztelen, és nem kerülheti el az emberek ítéletét” – mondta a miniszterelnök. Harminc évvel a rendszerváltás után is tart a vita, hogy az igazságtétel ügyében erélytelen demokráciát látva helyesen döntöttek-e a magyarok. Az azonban biztos Orbán szerint, hogy úgy szabadult ki az ország a szovjetek megszállása alól, és úgy váltották le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egy ember sem halt meg, és elkerültük az ország gazdasági és politikai összeomlását.
„A mai napig Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol 33 év alatt egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, és máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában”.
ÉLŐ közvetítés itt.: hirado.hu