Orbán a parlamentben: Állandóan a halálhírét keltik holott mindenki tudja, hogy a magyar gazdaság az egyik legerősebb az EU-ban!
ÉLŐ!
Hétfőn kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka, Orbán Viktor kormányfő nyitóbeszédében összefoglalja az elmúlt időszakot, valamint áttekinti a jövő kérdéseit.
A miniszterelnök felszólalására az ellenzéki politikusok reagálnak.
Cikkünk frissül...
„Jelentés a Magyar Országgyűlésnek a tavaszi ülésszak óta eltelt időszak eseményeiről és a kormány további terveiről” – ezzel a címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra Orbán Viktor. Az ülés 13 órakor indult, lapunk frissülő cikkben követi a vitát.
Orbán Viktor elsőként az árvízről beszélt: hazánk tíz napon át nehéz helyzetben volt, komoly veszély fenyegette, hirtelen jött egy árhullám, amely súlyos veszteségeket okozott számos közép-európai országban, „nálunk ez lett az évszázad második legnagyobb árvize”. A Duna teljes vonalán védekeztek, ami szervezetten és rendben történt, a bajt sikerült kivédeni. A kormányfő köszönetet mondott a munkálatokban résztvevő önkénteseknek és egyenruhásoknak is.
Ha baj van, a magyarok példásan összefognak, ebből kellene valamit átmenteni a békeidőkre
– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: a 2013-as árvízzel összevetve az állam hatékonyabb, szervezettebb, és felkészültebb lett. Jól döntöttek, amikor kiegészítették a védelmi vonalakat, 435 milliárd forintot fordítottak árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 150 milliárd a Duna-menti védvonalakra ment. Kétmillió homokzsákot és 55 ezer tonna homokot használtak idén.
A közeljövőben befejezik Esztergom árvízvédelmi infrastruktúráját, a vízügyi hatóság pedig hamarosan a kormány elé terjeszti az észrevételeit, akkor döntenek a további fejlesztésekről.
„Rohamléptekben közeledünk az energiafüggetlenség felé”
Orbán Viktor azzal folytatta, hogy idén nyáron 40 ezren nyaralhattak a balatoni Erzsébet-táborokban, több mint háromezren érkeztek a határon túlról, és vállalták száz ukrán gyermek nyaraltatását is.
A kormányfő hangsúlyozta, 1400 milliárd forint értékben építettek és újítottak fel óvodákat, iskolákat. Jelenleg 57 tanuszoda, 87 tornaterem, 31 új iskola épül. Megemlítette azt is, hogy augusztus végén átadták az ország legnagyobb iskolai beruházását, a Dunakeszi diáknegyedet. 13 millió tankönyvet juttattak el ingyen a diákokhoz, 1,2 millió diák jut ingyenesen tankönyvhöz, ez 15 milliárd forint kiadásától kíméli meg a családokat. A rászorulók részére ezen felül 80 ezer ingyenes tanszercsomagot is biztosítottak.
A kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a Digitális Magyarország Program, ennek júniusi állomása volt az Egészségablak alkalmazás elindítása. Folytatták a gondosóra-programot is, 650 ezren regisztráltak. Elindították a digitális állampolgárság programot is.
Orbán Viktor a turizmusról kifejtette, az idei nyár a magyar turizmus rekordnyara volt, így az idei esztendő rekordévnek ígérkezik, „soha nem nyaralt ennyi honfitársunk az országhatáron belül, és soha nem látogatott ennyi turista hazánkba. Még soha ennyi magyar nem nyaralt külföldön, mint az idén”. A kormányfő itt említette meg azt is, hogy újra magyar kézbe került a ferihegyi reptér.
Chile és Görögország után Magyarország a világon a harmadik helyen áll a napenergia arányát tekintve az áramtermelésben, akkor látható, hogy rohamléptekben közeledünk az energiafüggetlenség felé
– mondta Orbán Viktor.
„A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van”
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy növekedésünk üteme az Európai Unió átlagának másfélszerese, mögöttünk a franciák, németek, osztrákok is, „de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb teljesítményre lesz szükségünk a jövőben”. GDP-arányosan a beruházásokat illetően a negyedik helyen állunk, ami szép, de itt is az első helyet kellene megcélozni. Továbbra is teljes a foglalkoztatás, „aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, és eltarthatja a családját”.
A nyáron a bruttó átlagkereset 636 ezer forintra nőtt, ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, ha ebből levonják az inflációt, akkor 9,4 százalékos a reálbér-növekedés. Tizenkettedik hónapja emelkednek a reálbérek – mutatott rá a kormányfő.
A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, de a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van és a következő csaták megvívására készül. Igaz lehet, akinek halálhírét keltik, az sokáig él.
Az ország pénzügyi helyzete megnyugtatóan stabil, az államadósságot csökkenő pályán tartják, de az 50 százalék alatti szint a cél. A költségvetés hiányát a tavalyi 6,5 százalékról 4,5 százalékra akarják csökkenteni, időarányosan jól állnak.
Nyáron meghosszabbították a lakossági kamatstopot, ezt csak akkor fogják kivezetni, ha a kamatok mértéke érzékelhető módon tovább csökken, és nem jelent elviselhetetlen, tisztességtelen terhet a családoknak. Új otthonfelújítási program is indult.
A tavalyi év végére teljesítették a vállalásukat, az inflációt tíz százalék alá szorították. A munkát folytatták, a nyár végén már a 3,4 százalékos szinten állt az infláció, eközben a jegybanki alapkamat 6,5 százalék.
Orbán Viktor elismerte, a közgazdászok világában élénk vita folyik a kamatszint kívánatos mértékéről, „szeretném önök előtt világossá tenni, hogy bár a kormány a magasabb gazdasági növekedést és a mainál kedvezőbb hitelfeltételeket tartja kívánatosnak, 100 százalékban tiszteletben tartjuk a jegybank függetlenségét, és a kormány együtt él a jegybank által kialakított kamatkörnyezettel”.
„Ez Magyarország számára a lehető legrosszabb forgatókönyv”
Orbán Viktor kiemelte, hogy új gazdaságpolitikára lesz szükség, ha gazdasági sikereket akarnak elérni, új gazdaságpolitika nélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni. A korábban egységes világgazdaság egyre gyorsabban válik szét egy nyugati és egy keleti gazdaságra, ez Magyarország számára a lehető legrosszabb forgatókönyv.
A kormányfő arra emlékeztetett, hogy Magyarország a világháborúkat a vesztes oldalon fejezte be, ezért elveszítette az energiaforrásait, természeti erőforrásait, a belső piac összezsugorodott, ezért csak akkor maradhat fenn a nemzetgazdaság, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra, és el is tudjuk azokat adni, ezért a világgazdaság akadálymentes működése, egységes szerkezete Magyarország számára létkérdés.
Orbán Viktor rámutatott, hiába szavaztak az európaiak a változásra, ismét olyan bizottság alakult, amely folytatja a világgazdaságot kettéosztó politikáját, egyre inkább a blokkosodás mellett köteleződnek el, egyre inkább eluralkodik a hidegháború észjárása. Brüsszel beszállhatna az egyre élesebb versenybe és vállalhatná a világgazdaság most felemelkedő országaiból érkező kihívásokat, de nem ezt teszi – vélekedett Orbán Viktor, hozzátéve: Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan, ez a gazdasági önállóságunk beszűküléséhez, függőséghez, gazdasági pangáshoz és elszegényedéshez vezetne.
Az az érdekünk, hogy mindenkivel tartsuk fenn a gazdasági kapcsolatokat. A gazdaságot nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni, kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad néznünk. Csak azt vegyük át keletről és nyugatról, ami Magyarországnak hasznos és észszerű. Mindent, ami fegyveres konfliktus és kereskedelmi háború felé vezet, el kell utasítanunk
– hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint azok lesznek sikeresek, akik nem hagyják magukat kényszerpályára szorítani és megőrzik cselekvőképességüket, „Magyarországnak mindenből a legjobb kell”, technológiákból, tőkéből is.
A semleges gazdaságpolitika új eszközöket is követel, ezeket a következő hónapokban, években egymás után vetik be, „nem valamiféle szocialista időket idéző reformcsomagra vagy nagy ugrásra van szükség, inkább egymásra épülő iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési, pénzügyi akciótervekre”.
Az első intézkedések helyet kapnak a parlament elé hamarosan benyújtandó költségvetésben is, köztük a munkáshitellel, a kkv-k tőkejuttatásával, a 13. havi nyugdíj állandósításával, és a gyermekek után jó adókedvezmény megkétszerezésével. A növekedés ütemét a 3-6 százalék közötti sávba emelnék.
„Annyit kellett volna tenni, hogy követik a magyar példát”
„Németország lezárta határait, Franciaország helyreállítja rendet a határain, Hollandia bejelentette minden idők legkeményebb migrációellenes jogszabályrendszerét, Svédország és Finnország kormánya migrációellenes törvényeket tárgyal” – tért át a bevándorlásra Orbán Viktor.
A szabad utazás korszaka a végéhez közeledik, pedig csak annyit kellett volna tenni, hogy követik a magyar példát és a kezdet kezdetén nem engedik be a migránsokat
– vélekedett Orbán Viktor, leszögezve: ha kell, Brüsszel főterére szállítják a Magyarország kapuját döngető migránsokat.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a nyugat „elhibázott stratégiával ugrott bele” az orosz-ukrán háborúba, a harcok nem mérséklődnek, hanem kiterjednek, „a háborúnak nincs megoldása a harctéren, ott csak halottak, szenvedés és pusztulás van. Tűzszünetre, tárgyalásokra, békére van szükség”. Magyarország békemissziót indított, ezzel megnyitották a békéről szóló vitát, ami eddig lehetetlen volt, megalakult a „béke barátai” nemzetközi országcsoport, amely nem akarja tétlenül nézni, ahogy a harmadik világháború szélére sodorják az emberiséget.
Orbán Viktor szerint mindig a nemzeti összefogás és a nemzeti kormányzás jelentette a megoldást. Európa számos országában, például Németországban ez épp fordítva történt, ezért bizalmatlanok a szuverén kormányokkal szemben, sőt, időnként ellenségesek is.
A kormány minden eszközt felhasznál a szuverenitásunk és függetlenségünk védelme érdekében, a magyar emberek jólétét, biztonságát, egészségét fenyegetőkkel szemben megvédik Magyarországot, jöjjenek ezek a támadások a szélrózsa bármely irányából.
Bedő Dávid Karsai Dánielre emlékezett, Kövér László provokációról beszélt
Az első ellenzéki felszólaló Bedő Dávid volt, aki az ALS-betegségben elhunyt alkotmányjogász életéről, és az életvégi döntést érintő küzdelméről beszélt. A Momentum frakcióvezetője arra kérte az Országgyűlést, hogy felállva, egy perc néma csenddel emlékezzenek Karsai Dániel emléke előtt. A parlament összes képviselője eleget tett a kérésnek.
Kövér László kommentárként hozzáfűzte, „Bedő képviselő úr tisztában van azzal, hogy ki, mikor, hogyan szólíthatja fel a házat a tiszteletadásra”, erre a képviselőknek nincs lehetősége.
Ami történt, az ízléstelen provokáció volt, ami felhasznált egy tragikusan elhunyt embert halálában arra, hogy politikai propagandát fejtsen ki a halál kultúrája mellett. Ezt az élet kultúrája mellett álló képviselők nevében visszautasítom
– szögezte le a házelnök.
„Az ön által felvázolt semlegesség nem tartalmazta a legfontosabb kritériumot”
A következő felszólaló Lukács László György volt. A Jobbik frakcióvezetője szerint látszik, hogy a fenyegetések korában élünk: árvíz, gazdasági válságok, biztonsági válságok.
Az ön által felvázolt semlegesség nem tartalmazta azt a legfontosabb kritériumot, hogy Magyarország hogyan tud alkalmazkodni ahhoz a változáshoz, ami a küszöbön áll
– vélekedett az ellenzéki politikus, aki úgy látja, Orbán Viktor azt is kihagyta beszédéből, hogy Magyarországon gazdasági válság van, ennek tünete, hogy az államadósság emelkedik, az intézmények el vannak adósodva.
Lukács László György kitért arra is, hogy „migránsmunkások” helyett a magyar kkv-k és a magyar emberek megélhetésével kell foglalkozni, ennek mentén megemlítette azt is, hogy a Ferencváros-Felcsút rangadón tizenhét légiós lépett pályára. A Jobbik frakcióvezetője végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben emelkedett a Magyarországon elkövetett bűncselekmények száma.
Napirend előtt szintén felszólal
- Kanász-Nagy Máté (LMP),
- Toroczkai László (Mi Hazánk),
- Tordai Bence (Párbeszéd),
- Sas Zoltán (Jobbik),
- Lőcsei Lajos (Momentum),
- Komjáthi Imre (MSZP),
- Gyurcsány Ferenc (DK),
- Simicskó István (KDNP),
- Halász János (Fidesz)
- és Grexa Liliána (ukrán nemzetiségi szószóló).
A júniusi EP-választáson legtöbb mandátumot szerzett ellenzéki párt, a Tisza Párt nem tagja az Országgyűlésnek.