Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy az ukrán-orosz háború miatt a magyar uniós elnökség kezdetén békemisszióval próbálkoztak, utána árvízi védekezés következett, az uniós elnökségük céljáról néhány diplomáciai híradáson kívül más nem is tudósított, „márpedig komoly dologról van szó, szokatlanul nehéz időszakban vette át Magyarország az unió soros elnökségét”.

A kormányfő szerint a versenyképességről és a gazdasági semlegességről sokat fogunk hallani, ebben a beszédben is ezekről fog beszélni. A versenyképesség egyszerűbb kérdés, a gazdasági semlegesség már sokkal nehezebb feladat, „furcsa jelzős szerkezet, a semlegesség szót ismerjük, néha a politikában is használjuk, de először Ausztria, Svájc jut eszünkbe, nem gazdasági, hanem politikai összefüggésben”. A miniszterelnök a beszédében arra tesz kísérletet, hogy bevezesse a gazdasági semlegesség kifejezést a magyar közbeszédbe.

Orbán Viktor elárulta, beszéde előtt felütötte a ChatGPT-t, arra utasítva, hogy írjon egy beszédet, harcos, elszánt stílusban a gazdasági semlegességről.

Jó kis beszéd ez, az első bekezdését felolvasom: a világ minden sarkából összecsapások zaja hallatszik, gazdasági hatalmak feszülnek egymásnak, ahogy az erőforrásokért vívják a jövő harcát, de mi magyarok nem sodródhatunk vakon ebben a vihart kavaró folyamatban, nemzetünk sorsa a kezünkben van és itt az ideje hogy kijelentsük, Magyarország a gazdasági semlegesség zászlaját emeli a magasba. 4-est adtam rá, a beszédírók és az újságírók munkája veszélyben van

– fejtette ki Orbán Viktor, leszögezve, hogy ennél mélyebbre kell ásniuk.

Gyerekesen viselkedő uniós miniszterek

A magyar uniós elnökség középpontjában a versenyképesség áll, e köré építették a programot, sőt, nem is elég beszélni a versenyképesség javításának lehetőségeiről, hanem rá kellene venni az európai vezetőket arra, hogy egy október eleji magyarországi találkozón kössenek egymással egy versenyképességi paktumot.

Nem olyan egyszerű eljutni egy ilyen paktumig intellektuálisan sem

– árulta el Orbán Viktor, aki több akadályt lát, például: „Gyerekesen viselkedő uniós miniszterek és biztosok, akik hol eljönnek, hol nem. Azt hiszik nyilván, hogy kiszúrnak velünk, pedig csak magukat nevettetik ki, az Európai Unió az óvodánál egy komolyabb dolog”.

A miniszterelnök két gondot is említett. Az egyik, hogy problémákról Brüsszelben beszélni nem szokás, az értékeikről és az egységről mondanak mindenféléket, és aki szebben mondja az áll előrébb a sorban. Bajokról kihívásokról, sőt általános hanyatlásról beszélni tabutémának minősül a brüsszeliták buborékjában. Másfelől akármilyen csökkenésről beszél az ember, rögtön belesodródik egy ideológiai értelmezési keretbe és megkapja a nyugat-ellenes jelzőt, ezért általában versenyképesség hanyatlásáról beszélni önmagában kockázatos dolog.

A kormányfő mindenkinek ajánlja a Draghi-jelentést, mert olyasmiket talál benne az ember, amiket az egyszerű mindennapi politikai gazdasági kommunikációban lehetetlen elmondani. Kiemelte, hogy feddhetetlen brüsszelita írta a jelentést, ráadásul alapító tagállam volt miniszterelnökéről van szó. Ennek a jelentésnek a legfontosabb megállapításai:

• az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt mint az Egyesült Államoké, miközben Kína gyorsan felzárkózott,
• az uniós termelékenység lassabban növekedik, mint a versenytársaké,
• az olcsó energiaforrás eltűnt, az EU a teljes éves GDP növekedését elvesztette, miközben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítani új energiaforrásokra,
• az EU vállalatai ma két-háromszor magasabb villamosenergia árakkal dolgoznak mint az USA,
• a földgáz árak négy-ötször magasabbak, mint az USA-ban, bár az energetikai átállás fokozatos lesz a fosszilis tüzelőanyagokról a következő évtizedekben továbbra is központi szerepeket fognak játszani az energiaképzésben, ami a végfelhasználók számára folyamatos áringadozást és kiszámíthatatlanságot jelent,
• az EU világkereskedelmi részesedése csökken, a fejlett technológiák terén folyamatosan romlik,
• az EU vállalatainak több mint 60 százaléka a különböző szabályozásokat a beruházások legfőbb akadályának tartja, a kkv-k 55 százaléka a szabályozásokat jelöli meg legnagyobb tehernek,
• Európa modern történelme során először lép be egy olyan időszakba, amikor a nemzeti össztermék növekedést nem a munkaerő folyamatos növekedése támogatja; a pozitív nettó migrációs egyenleg nem képes kompenzálni az EU népességének természetes csökkenését,
• az EU és az USA közötti növekvő termelékenységi szakadék fő mozgató rugója a digitális technológia volt és úgy tűnik EU lemaradása tovább nő,
• 2022-ben az EU vállalatai fele annyit költöttek kutatásra és fejlesztésre, mint az USA vállalatai.

„Az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki”

Orbán Viktor az európai zöld megállapodásról is beszélt. „Az volt a mese, hogy az új zöld politika új zöld munkahelyeket hoz létre. Az elnök úr azonban azt mondja, a kezdeményezés politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció Európa iparosodásának visszaeséséhez vezet, mert így a munkahelyeket más országokba helyezzük át. Tehát ha nincs összehangolva a zöld átmenet az iparpolitikával, akkor kimegy a termelés Európából és a munkahelyeket is magával viszi, nem új munkahelyek jönnek létre, hanem a gazdaság zsugorodik” – folytatta a kormányfő.

A jelentés következő megállapítását mellbevágónak nevezte, amely szerint az előrejelzések alapján 2030-ig nem csökken jelentősen azoknak az óráknak az aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiaárakat.

A Green Deal munkanélküliséget okoz és valójában nem eredményez olcsó energiát, mert továbbra is a fosszilis energiaárak határozzák meg az árszintet – foglalta össze a kormányfő, hozzátéve, hogy van pozitív rész is a jelentésben magyar szempontból: az akkumulátoripar javuló kilátásokat mutat, a fejlesztéshez nyújtott állami támogatás kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében, az erre a technológiára fordított közfinanszírozás évente átlagosan 18 százalékkal nőtt Európában, de a kontinens így is csak Japán és Dél-Korea mögött áll a szabadalmi bejelentések terén. Az autóiparra is kitér a jelentés, ez az uniós tervezés hiányának egyik legfontosabb példája. Az éghajlatpolitika elsőbbséget élvez, de abból le kell vezetni a többi szakpolitikát, így az iparpolitikát is – tette világossá a kormányfő.

Az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki. Magyarországnak válaszolnia kell arra, amit Draghi elnök úr idézeteivel próbáltam alátámasztani. A világgazdaság megváltozott, súlypont-eltolódás történt, ezt Orbán Balázs világrendszerváltás kifejezéssel szokta leírni. A miniszterelnök, aki romantikusabb, két nap van az égen címmel szokta megjelölni

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a dinamika Ázsiában van, ott a legtöbb pénz, a legnagyobb bankok, kutatóintézetek.

„A föderális Európa olyan vágyálom, ami súlyos hajótörést fog szenvedni”

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat válasza a blokkosodás, a világ megváltozására olyan választ próbálnak adni, ami a hatalmi blokkok létrehozásához vezet: a keleti és a nyugati gazdaságot próbálják elválasztani, időnként a vasfüggönyre emlékeztetve. A Nyugat olyan választ adott a világgazdaság átalakulására, ami nem más, mint visszatérés a hidegháború logikájához. Azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban hogy életre keltsék a 20. századot, ketté törik az egységes világgazdaságot, két világgazdaság rajzolódik ki.

A kormányfő szerint a kérdés az, hogy mit válaszol erre a Kelet. Kifejtette: a Kelet egy darabig küzdött azzal, hogy ezt a folyamatot megakadályozza. Úgy fogalmazott: jól emlékszem olyan nagy kínai konferenciákra, ahol Kína a WTO és a multipoláris világrend védelmezőjeként szólalt fel, és azt gondolták a blokkosodás zárójelbe tehető, de most gőzerővel zajlik egy saját pénzügyi rendszer kiépítése.

A kínaiak arra törekednek, hogy a dolláralapú világgazdasági elszámolási rendszer helyett kiépítsenek egy nem dolláralapú keleti pénzügyi rendszert. Orbán Viktor szerint, ha ez bekövetkezik, a kettévált világ létre is jön, két pénzügyi rendszerben fogunk létezni. Ennek nem csak elméleti következményei vannak. Például a Reuters oknyomozó tanulmánya szerint a covid időszakában az amerikaiak ipari dezinformácós kampányt építették fel és finanszíroztak a kínai vakcinák ellen.

A kormányfő kiemelte, hogy megindul egy olyan küzdelem, ami az idősebbeket talán emlékezteti az 1990 előtti versenyfutásra. Orbán Viktor szerint az amerikaiak eldöntötték, hogy 1,6 milliárd dollárt fognak elölteni a Kína elleni információs háborúra. Hozzátette:

„ide is fog jutni róla, ne lepődjenek meg, de ez nem az én dolgom, hanem a szuverenitásvédelmi hivatal munkatársaié.”

Mit csinál ebben a helyzetben az EU? Orbán Viktor kifejtette: az EU-ban két irányzat létezik, ezek nem tudnak dűlőre jutni.

1. Az egyik, a transzatlanti irányzat: az Európai Tanács talán fele azt mondja, hogy vegyék tudomásul, hogy az EU a nyugati térfélen foglalja el a helyét, tehát a transzatlanti világgazdaság felépítésében kell részt venni, tagozódjunk be az USA alá. Magyarországon is vannak ennek képviselői.
2. Van egy másik irányzat: európai stratégiai autonómiára van szükség, ezt a francia elnök vezette be. Nem egy transzatlanti gazdasági rendszerben látják Európa jövőjét, hanem egy stratégiai autonómiában, ahol Európa saját érdekeinek megfelelően alakítja a viszonyát más szereplőkhöz.

Orbán Viktor azt mondta: nekünk magyaroknak a második a szimpatikus, „milyen kár, hogy az se fog működni”, ugyanis a stratégiai autonómia gondolata csupa olyan vezető részéről érkezett, akik föderális Európát képzelnek el, nem nemzeti alapra épülő stratégiai autonómiát.

A kormányfő szerint a föderális Európa olyan vágyálom, ami súlyos hajótörést fog szenvedni. Van három fal, amibe bele fog ütközni, sőt már bele is ütközött, „lehetetlen, fából vaskarika”:

1. beleütközik a migrációs kérdésbe, mert nem lehet közös föderális álláspont
2. beleütközik a jóléti falba, föderális alapon csak gyenge EU-s gazdasági teljesítményre leszünk képesek, túl sok ország vesztene az életszínvonalából, és azt meg akarja védeni.
3. a harmadik fal: a Draghi-jelentés egyik javaslati pontjaként is szerepel, „bár nem vagyunk tőle boldogok”, a közös hitelfelvétel. Egy közös föderális Európát finanszírozni kell, de pénzünk nincs, vegyünk fel közösen hitelt, lehetőleg jó sokat, ezt mondja Draghi is, de vannak tagállamok, rajtunk kívül is, akik számára gazdasági öngyilkosság lenne ennek elfogadása.

Orbán Viktor hangsúlyozta: stratégiai autonómia csak nemzeti alapon lehet!

Ha az Európai Unió a nagy versenyképességi hanyatlással összefüggő kérdésözönre eredményes választ akar adni, akkor a stratégiai autonómia mellett kellene érvelnie, de nem föderális, hanem nemzeti alapon. Ez a gondolat nincs többségben Brüsszelben, a hatalmi pozíciókat tekintve kisebbségben vagyunk

– folytatta Orbán Viktor.

A kormányfő leszögezte, azt a kérdést kell feltenni, ha az unió erre nem képes, akkor „mi magyarok erre képesek lehetünk-e?”. Ehhez először le kell számolni a tabukkal, néhány dolgot tisztázott Orbán Viktor: ha az EU visszatér a blokkosodáshoz, akkor Európában mindenki tönkremegy, ezért kormányzati szinten is érdemes kimondani, hogy a blokkosodás ellentétes a legtöbb tagállam érdekével. A másik, hogy új világ van, új problémák vannak, és a múlt válaszai nem adnak választ ezekre. A XX. századot nem lehet életre kelteni, ideologikus megközelítések helyett a józan ész hangjára van szükség.

A gazdasági semlegesség elvei

Orbán Viktor hangsúlyozta, a feladatuk, hogy megfogalmazzák, mi is lenne az a semleges gazdaságpolitika, ami esélyt ad a sikerre és a versenyképesség javítására.

A kormányfő úgy látja, ez a kérdés olyan ügy, amelyben Magyarországnak talán indokolt elsőként megszólalnia, és érdemes vállalni azt a szerepet, hogy a gazdasági semlegesség elméletét, gyakorlatát megfogalmazza, majd megvalósítsa. Azért tűnik Magyarország erre a legalkalmasabbnak, mert hosszú évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat, a gazdasági semlegesség a napi gyakorlat részévé vált például a koronavírus-járvány idején is, amikor keletről is szereztek be vakcinákat. A migrációnál is azt látták, hogy miközben Európa az ideológia mentén közelítette meg a problémát, Magyarország a dolgot magát nézte, és azt mondta, hogy ebből nem kér.

Orbán Viktor szerint, ha kettéválasztják a világot akkor is lesznek olyan területek, találkozási pontok, áteresztő csatornák, ahol a két világgazdasági rendszer érintkezik, ez még a legvadabb hidegháború idején is így volt, „elég ha Bécsre gondolunk”.

A gazdasági semlesség lényege az, hogy földrajzilag és szellemileg olyan helyen vagyunk, ahol a különböző világgazdasági rendszerek valahol találkoznak, átfedést mutatnak, és a pénzfolyamoknak is áteresztő csatornákra lesz szükségük. Nemzeti kormányunk van, tulajdonképpen meg is van a semleges gazdaságpolitika hatalmi, vagy politikai alapja. Nem állítom, hogy 2010-ben tudtuk, hogy kettéválik a világgazdaság, de a magyar életösztön most éppen kapóra jön nekünk.

Az alapelvek:

• A gazdasági semlegesség első tételének azt nevezte a kormányfő, hogy mi döntjük el, kivel üzletelünk.
• A második alapelv, amire gazdasági semlegesség épülhet, hogy azzal üzletelünk, akivel a leginkább megéri üzletelni.
• A harmadik alapelv lehetne, hogy kimondják, csak a saját értékeink alapján tárgyalunk. Példaként említette az uniós támogatások kérdését, a nekünk járó uniós pénz egy része elérhető, a másik nem. Azóta nem elérhető, mióta Magyarországon elfogadták a gyermekvédelmi törvényt. „Nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel” – húzta alá Orbán Viktor.

További fontos alapelv lehet, hogy minden égtáj felé tájékozódni kell. A világ megváltozott, most tanulja mindenki, hogy a modernitás nem kizárólag nyugati kategória. A modernizáció számos példáját látják Ázsiában.

Gazdasági semlegességre törekednek

„Nekem van egy nagy tervem. Holnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen be fogom mutatni egy előadás keretében” – árulta el Orbán Viktor szerdán a TV2-nek adott interjújában.

A miniszterelnök a magyar gazdasággal összefüggésben elmondta, épp átalakulóban van a világgazdaság. A jövő nagy kérdésének tartja, kinek sikerül ehhez jól alkalmazkodnia. Orbán Viktor úgy vélekedett, Magyarország jól érti ezt, tudja, hogy kihez kell alkalmazkodnia, „megvan a magyarokban az alkalmazkodóképesség”.

Orbán Viktor a kötcsei pikniken tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette, „új világgazdaság jött létre, az új világgazdasághoz alkalmazkodnunk kell”. A kormányfő meggyőződése, hogy a gazdasági sikert a gazdasági semlegesség hozhatja el.

A miniszterelnök a gazdasági semlegességgel kapcsolatban hangsúlyozta, ki kell maradni a háborúból, nem szabad blokkosodni, a világgazdaság szereplőivel jó kapcsolatokat kell ápolni, ezt mutatja a Magyarországon működő német, amerikai és kínai tőke volumene is.