Orbánnak minden téren kudarc, hogy a lengyel ellenzék kerülhet kormányra
Leginkább a magszavazóihoz szóló kampányt vezetett a Jog és Igazságosság (PiS), miközben politikai ellenfeleit és a politikai teret is rosszul mérte fel a Jaroslaw Kaczynski vezette párt.
Mivel az elmúlt évek konfrontatív politikája és a heves kampány miatt lényegében koalíciós lehetőség nélkül maradt a PiS, így egy ideológiailag rendkívül színes ellenzéki kormány jöhet, ami a PiS-szel ellentétben nem lesz természetes szövetségese a magyar kormánynak.
Október 15-én voltak a parlamenti választások Lengyelországban, ahol ugyan biztos volt, hogy az eddig kormányzó jobboldali–konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) fogja szerezni a legtöbb szavazatot, azonban a győzelem pirruszinak ígérkezett: a Jaroslaw Kaczynski vezette pártnak ugyanis egyedül nincs meg a többsége, koalíciós potenciálja pedig szinte nincs is.
A PiS 194 mandátumot szerzett, míg az ellenzéki pártok összesen 248-at. A következő parlamenti ciklust a jobbközép–liberális Polgári Platform (KO) 157, a centrista, civil jelöltekkel induló Polska 2050 és az agrárius PSL közös listája, a Harmadik Út 65, a többi szélsőbaloldali és baloldali pártot összefogó Lewica 26 képviselővel kezdi meg. A kultúrpolitikai kérdésekben szélsőjobboldali, gazdasági ügyekben libertariánus álláspontot képviselő Konföderáció 18 képviselőt juttatott be a szejmbe.
Így nyolc év kormányzás után nagy valószínűséggel Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek át kell adnia a kormányrudat az ellenzéki pártoknak, ugyanakkor a kormányalakítástól még így is távol vagyunk – Andrzej Duda lengyel kormányfőnek ugyanis a választások után 30 napja van, hogy egybehívja a 10. szejmet, ami után további 14 napja van felkérnie valakit kormányalakításra.
A PiS színeiben az elnökválasztáson kétszer is győzedelmeskedő Duda pedig kérdéses, hogy kit kér fel: a választások győztesét, vagy pedig azt, aki mögött parlamenti többség is áll – ha ugyanis a szokásjog szerint először a legtöbb szavazatot kapott PiS-t kéri fel, akkor sokáig húzódhat a kormányalakítás.
Mivel a jobboldali párt kormányának nem valószínű, hogy a többi párt bizalmat fog szavazni, így vélhetően majd csak egy sikertelen kormányalakítási kísérlet után kapják meg a lehetőséget az ellenzéki pártok.
Mi lesz veled, dwa bratanki?
Magyar részről ugyanakkor leginkább az a kérdés, hogy az EU-ban eddig sokszor közösen mozgó Budapest–Varsó-tengely működése hogyan alakulhat.
A két ország közötti kapcsolatok az ukrajnai háború miatt fagyossá váltak, és csak az utóbbi időben látni, hogy némileg javultak.
Azonban a magyar kormány számára nem túl kedvező, Ha az ideológiailag hozzá közelebb álló PiS helyett a kultúrpolitikai kérdésekben jóval liberálisabb KO adhatja majd a kormányfőt.
Ugyan az Indexnek a KO eredményváróján több politikus is diplomatikusan azt nyilatkozta, hogy az uniós szinten konstruktív együttműködésre számítanak a két ország kormánya között, ugyanakkor Donald Tusk és Orbán Viktor a múltban többször is összeszólalkozott egymással, és a KO politikusai is arról beszéltek az eredményvárón, hogy reményeik szerint a lengyel után a magyar társadalom is választhat majd új utat.
Így vélhetően leginkább ügyek menti együttműködésre lehet számítani, amikor mindkét kormány érdeke azonos, amivel így Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy számára fontos szövetségest veszített az Európai Tanácsban.