A pedagógus státusztörvény tovább mélyíti az oktatási válságot, a kormánypárti politikusok pedig a törvény megszavazásával személyesen tettek az uniós források még távolabb kerüléséért.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese, országgyűlési képviselő az ATV A nap híre című műsorában kifejtette a véleményét a sokasodó akkumulátorgyárakról és az új miniszteri kinevezésekről is.
A kormány „nagy ívből tesz” a fiatalokra, azokra, akik az elmúlt hónapokban több és jelentős mértékű tüntetéseket szerveztek a státusztörvény ellen, ezt támasztja alá az is, hogy hétfőn a kormánypárti többséggel megszavazásra került a pedagógus életpályát jelentősen befolyásoló státusztörvényt. Részsikereket korábban ugyan értek el a demonstrálók, hiszen pár részletet megváltoztatott a kormány, de összességében nem történt jelentős változtatás a törvényben.
A korábbi egészségügyi státusztörvényre visszautalva Harangozó Tamás elmondta, a kormány azzal is azt érte el, hogy számos orvos elhagyta Magyarországot, valamint azt is, hogy mára rekord mennyiségűvé vált a kifizetetlen számlák tömege a kórházak részéről. Az ellenzék anno is jelezte, hogy „baj lesz” a törvény bevezetésével, hasonlóan történt ez a pedagógus-státusztörvénnyel is, hiszen, ha meglévő jogokat és juttatásokat elvesz a kormány egy társadalmi csoporttól, akkor az biztosan azt fogja eredményezni, hogy dolgozók tömegei hagyják el a pályát. Az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta, azok a politikusok, akik megszavazták a státusztörvényt, személyesen felelnek azért, hogy az ország ne jusson hozzá az uniós forrásokhoz. Ugyanis a kormány önszántából megállapodott Brüsszellel az EFOP+ program keretein belül, hogy nem fognak olyan kormányrendeletet vagy törvényt elfogadni, ami tömegesen változtatja meg a jogviszonyt és ami ellentmond a szakmai szervezetek véleményének. Ezzel szemben a kormány a pedagógus státusztörvénnyel tételesen „rúgja fel” a megállapodásban leírtakat, ezáltal pedig még messzebb sodorja Magyarországot az uniós támogatásoktól.
A törvény valódi reformokat nem hoz magával, csak csorbítja a tanárok és a tantestületek jogait, átvezényelhetővé teszi a pedagógusokat ezzel pedig az amúgy is létszámhiányos szakmát tovább ritkítja a kormány.
A fizetések emelkedésével kapcsolatban elmondta, a juttatások kategóriánként nagyon széles skálán mozognak, így nem lehet komolyan számolni ezzel, hiszen akár 1 millió forint is lehet elméletben az eltérés a minimum és a maximum összeg között egy kategórián belül. A teljesítményértékelés pedig nem működőképes, hiszen az intézmény rendelkezésére álló pénzből lehet plusz költséget fordítani a jobban teljesítő tanárok jutalmazására, de az intézmények általában kevés pénzből gazdálkodnak, így várhatóan ezzel sem tudnak előre lépni a pedagógusok.
Továbbá a tanárok teljesítményét nagyon nehéz objektíven értékelni, a teljesítményértékelés így csupán személyes konfliktusok újabb forrása lehet. Vegyianyagelosztók nem, de akkumulátorgyárak lesznek Magyarországon, ezt Orbán Viktor nyilatkozta. Harangozó Tamás emlékeztetett, az iváncsai akkumulátorgyár példája is azt mutatja, hogy az egészségre is veszélyesek ezek a gyárak, hiszen még el sem indult az üzem működése, máris kórházba kellett szállítani tucatnyi embert, ebből kettő pedig úgy került kórházba, hogy azóta semmit nem tudni állapotukról.
A kormánynak számokkal kéne, transzparens módon bizonyítani, hogy a gyárak következményeképpen nem fog romlani az ivóvíz minősége, nem fog csökkeni a közelben lévő ingatlanok értéke és nem kell félteni a gyerekek egészségét a gyárak közelében. Ezzel szemben a kormány erőszakkal, a negatív véleményt hangoztató szakemberek eltávolításával próbálja titkolni az igazságot.
„Mert megint a lóvé az első és nem az emberek egészsége. Már megint mindenki csak lopni akar, ahelyett, hogy betartanák a környezetvédelmi szabályokat”
– jegyezte meg Harangozó Tamás.
Az akkumulátorgyárak megépítéséből továbbá számtalan módon lehet lopni. Például a környezetvédelmi előírások figyelmen kívül hagyásával, a vegyianyag környezetbe való engedésével is. Az pedig, hogy ezt nem ellenőrzik hivatalból és a civilek önerőből kénytelenek vizsgálatokat végezni az ivóvizet tekintve azt eredményezi, hogy az emberek bizalmatlanok lesznek a kormánnyal szemben. Németországban ugyanezt nem lehetne megcsinálni, hiszen, ha fény derülne hasonló esetekre, akkor azonnal börtönbe zárnák az elkövetőket.
Harangozó Tamás szerint ez nagyon fontos különbség, hiszen Magyarországon tulajdonképpen következmények nélkül „spórolhatnak” akár a környezetvédelmi szabályokon is a gyárak. Az MSZP éppen ezen kétségek miatt nyújtott be határozati javaslatot, melyben az is szerepel, hogy a gyáraknak minden esetben, maradéktalanul be kell tartania a munkabiztonságot, ha pedig megszegik ezeket, akkor ne juthassanak állami támogatáshoz. Továbbá azt is tartalmazza a javaslat, hogyha szélerőművet nem lehet egy település 12 kilométeres körzetében telepíteni, akkor akkumulátorgyárat se lehessen.
Az üzemekben pedig a javaslat szerint kötelezővé kéne tenni a szakszervezetek alapítását. Hétfőn Bóka János és Tuzson Bence is letette az esküt a parlamentben, Bóka az uniós ügyekért felelős miniszter, míg Tuzson Varga Judit igazságügyi minisztert váltja posztján. Harangozó Tamás szerint az, hogy szükség volt egy uniós pénzek megszerzéséért felelős miniszterre azt jelenti, hogy Navracsics Tibor egyszerűen megbukott posztján, hiszen ez volt az ő dolga is ez idáig. Navracsicshoz hasonlóan Varga Judit is megbukott, hiába hivatkoznak arra, hogy a Fidesz EP-listavezetősége miatt mondott le posztjáról.
„Az emberek megtakarításai tűntek el az elmúlt egy évben, nem csak az infláció, hanem a forintárfolyam ingadozás, meg romlás miatt is”
– mondta az MSZP frakcióvezető-helyettese, ezt tekintve pedig nem meglepő, hogy rengeteg magyar vágyakozva nézi a szomszédos országokat, ahol az infláció is a töredéke a magyarnak és euróval tudnak fizetni.
