Az Oroszország elleni 11. szankciócsomag akadályokba ütközött, a tervezetet ugyanis Magyarország mellett Görögország is igyekszik visszatartani.

A Politico szerint Budapest és Athén politikai nyomásgyakorlásra használja fel a szankciócsomagot, hogy vállalataikat eltávolítsák az ukránok feketelistájáról.

Bár az orosz szankciókkal szembeni ellenállásban Budapest nagyrészt egyedüliként vett részt, most Athén is melléjük állhat a legfrissebb intézkedések megvitatásakor – mondta öt, az ügyre rálátással bíró uniós diplomata a brüsszeli Politicónak.

Az Európai Unió jelenleg az Oroszország elleni 11. szankciócsomagról tárgyal. Mint azt a lap írja, az előző tíz szankciócsomag a Vlagyimir Putyin hadipénztárának kiürítését célzó intézkedésekre összpontosított, Brüsszel azonban most azt szeretné elkerülni, hogy szankcióit megkerüljék. A blokk számára példátlan lépésként a jelenlegi csomag olyan országokat is célba vehet, amelyek segítenek Moszkvának kijátszani a kereskedelmi embargót.

Politikai nyomásgyakorlás

A lap szerint Budapest és Athén kollektív akadályokat gördített a munkálatok elé azzal, hogy a csomag jóváhagyását egy külön, Ukrajnát érintő kényes kérdéshez kötötte. Kijev összeállította az általa „háborús szponzoroknak” nevezett magánvállalatok listáját, amelyen számos európai vállalat szerepel, köztük Magyarország legnagyobb bankja, az OTP is. 

A Politico megfogalmazása szerint a „páratlan páros” azt akarja, hogy cégeiket töröljék erről a listáról, mielőtt jóváhagyják a szankciócsomagot. A lap szerint Magyarország és Görögország politikai nyomásgyakorlásként használja a szankciócsomagot.

Mint arról már az Index is írt a Politico nyomán, az OTP feketelistás szereplése feszültséget okozott Annalena Baerbock német külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter között a hét eleji uniós csúcson.

Négy diplomata továbbá azt erősítette meg a Politicónak, hogy Görögország is a vita előterébe került a szerdai uniós találkozón, Athén ugyanis visszaverte a szankciók kijátszására vonatkozó felvetéseket.

Görögország megismételte, hogy amennyiben konkrét bizonyítékok merülnek fel a szankciók megsértésére, ezeket technikai szinten az érintett tagállamok tudomására kell hozni, hogy ezeket megfelelően kivizsgálják, és aztán megfelelő lépéseket tegyenek

– mondta egy, a dokumentumot ismerő uniós diplomata.

„Az ukrán lista esetében a görög cégeket nemzetközi háborús szponzorokként tartják számon, holott nem sértik meg az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseket”

– tette hozzá.

Josep Borrellen a világ szeme

Egy másik uniós diplomata azt mondta, hogy bár együttéreznek a görög állásponttal, a kérdés az, hogy ez mennyire káros (a gazdaságuknak), és Görögország szerint nagyon. „Nincs problémánk ezzel az állásponttal – de ettől függetlenül természetesen a következő szankciócsomagot akarjuk” – fogalmazott.

Josep Borrell, az EU vezető diplomatája már megígérte, hogy az ukrán listával kapcsolatos nézeteltéréseken dolgozni fognak. Két diplomata szerint most Borrellen múlik, hogy az ukránokkal együtt dolgozzon a megoldáson.

Nincsen jelentősebb változás

A 11. szankciós csomag harmadik tervezete, amely a Politico birtokába is eljutott, állításuk szerint nem tartalmaz jelentős változásokat, csupán helyretesz néhány szakmai kifejezést a befagyasztott pénzek felszabadításával kapcsolatban, és tisztázza, hogy a kazah kőolaj továbbra is eljuthat a Druzsba vezetéken keresztül Európába. 

A szankciótervezet korábbi változatához képest több mint 50 további orosz vállalatot is felvesznek a listára, amelyek esetében az uniós hatóságok nem engedélyezhetik a kettős felhasználású termékek és technológia szállítását.

Egyelőre nem világos, hogy az uniós küldöttek mikor tárgyalnak újra a szankciócsomagról. A diplomaták közül ketten azt mondták, hogy egy dologban egyetértés van: a végén megegyeznek a csomagról. De mivel még nincs egyértelmű határidő, eltarthat egy ideig, amíg a diplomaták érdemi előrelépést érnek el.