Még november végén derült ki, hogy „adminisztrációs hiba” miatt az ügyészség nem archivált három hónapot Boldog István lehallgatásaiból. Emiatt a 2019 júliusa és októbere közötti időszakban történt lehallgatásról, telefonbeszélgetésekről csak feljegyzések állnak rendelkezésére. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az ügyben Polt Péterhez fordult. 

Boldog Istvánról 2019-ben derült ki, hogy Simonka Györgyhöz hasonlóan saját választókerületében olyan hálózatot alakított ki, amelyen keresztül befolyásolni tudnák, hogy mely települések jussanak uniós fejlesztési forrásokhoz, és ezeket hogyan használják fel. Az egykori fideszes képviselő mentelmi jogát végül 2020-ban függesztették fel, majd vádat emeltek ellene.

Az ügyészség dokumentuma szerint Polt Péter felelevenítette: a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozást Boldog István és társai ellen, majd 2020. december 21. napján vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre.

A Központi Nyomozó Főügyészség a vádat alátámasztó valamennyi bizonyítékot a törvényszékhez benyújtotta. A bírósági engedélyhez kötött leplezett eszköz – lehallgatás – alkalmazásának azon eredményeit, amelyek a vádban leírt konkrét cselekvőséget támasztják alá, a Központi Nyomozó Főügyészség hangfelvételekkel együtt csatolta a törvényszéknek. 

A bírósági engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának azon eredményeit, amelyek az egyes vádirati tényállásokhoz szorosan nem köthetők, és csak közvetve bírnak bizonyító erővel a vád tárgyává tett cselekményeket illetően, a Központi Nyomozó Főügyészség közokirat formájában csatolta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által a beszélgetésről készített jelentés formájában – írta a legfőbb ügyész. 

Közölte azt is, hogy a büntetőeljárási törvény szerint a leplezett eszköz alkalmazásáról jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni. Ezek a leplezett eszköz eredményének közokiratként történtő felhasználása törvényes felhasználási módot jelentenek.

A szakszolgálat feljegyzése a beszélgetések tartalmát hűen tükrözi, így az törvényesen beszerzett bizonyítéknak tekinthető – áll a dokumentumban. Tehát a „nyersanyag” valóban nincs meg, de arra nem is volt szükség, mert a jegyzőkönyv vagy feljegyzés elegendő volt. Levele végén közölte, az „adminisztrációs hiba miatt a Központi Nyomozó Főügyészség a szükséges intézkedéseket megtette”.