Az után, hogy Ukrajna nyári ellenoffenzívája megrekedt, a nyugati elemzők egyre gyakrabban beszéltek az utóbbi hetekben-hónapokban arról, hogy a két fél tűzszünetet köthetne. 

Az orosz fél eddig a nyilvánosság előtt csak visszafogottan beszélt arról, hogy hajlandóak lennének belemenni egy ilyen alkuba. A The New York Times ehhez képest most azt írja, hogy

a színfalak mögött az orosz fél ennél jóval nyíltabban jelezte azt, hogy készek megállapodni.

Mint a lap írta, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy keddi beszédében még azt mondta, hogy az orosz háborús célok nem változtak, és hogy Ukrajna kifáradt, ezért nem fognak leállni. Ehhez képest az orosz elnök már hónapok óta azt az üzenetet küldözgeti közvetítőkön keresztül a Nyugatnak, hogy hajlandó lenne tűzszünetet kötni az aktuális frontvonalak mentén. 

A The New York Timesnak két korábbi orosz tisztviselő is beszélt arról, hogy Putyin közvetítői már szeptember óta jelzik nyugati partnereiknek, hogy hajlandóak lennének megállapodni. A lap szerint ezek a jelzések általában olyan külföldi államok kormánytisztviselőin keresztül történtek meg, amelyek az Egyesült Államokkal és Oroszországgal egyaránt jó viszonyt ápolnak. 

Tényleg hajlandó lenne megállni a jelenlegi állások mentén. De egy métert sem akar hátrálni

– fogalmazott az extisztviselők egyike. 

Azt is hozzátették, hogy Putyin valójában már 2022 őszén is jelezte közvetítőin keresztül azt, hogy hajlana egy tűzszünetre. Állításuk szerint ez azt követően történt, hogy az ukránok a 2022. őszi offenzívával elűzték az Ukrajna északkeleti részén lévő Harkivi területről az orosz csapatokat. Putyin közvetítői akkor jelezték, hogy az orosz elnök megelégedne az addig elfoglalt területekkel, és kész a tűzszünetre – állítják az amerikai lapnak nyilatkozó volt orosz tisztviselők.

A Kreml cáfolta mindezt, és az ukránok sem akarnak tárgyalni 

A The New York Times azt is megjegyzi, hogy a két tisztviselőn kívül az utóbbi hónapokban tucatnyi más olyan személy is jellemezte Vlagyimir Putyin háborús politikáját, aki közvetlen közelről ismerte az orosz elnököt. Az ő elmondásukból az látszik, hogy Putyin valójában igyekszik mérsékelni a háborúval járó kockázatokat, próbál minden ajtót nyitva tartani, és tényleg elképzelhető, hogy belemenne egy megegyezésbe. 

Azt mondják, hogy »készek vagyunk tárgyalni egy tűzszünetről«. Meg akarják őrizni a csatatéren a mostani pozíciójukat

– mondta a lap szerint egy nyugati tisztviselő, aki személyesen tárgyalt vezető orosz tisztviselőkkel idén ősszel. Ugyanakkor voltak olyan tisztviselők is, akik szerint ez csak figyelemelterelés lehet a Kreml részéről, és Putyin valójában nem ülne le tárgyalni velük.

A The New York Times minderről megkérdezte Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét is, sőt interjút is kértek tőle. Peszkov az interjúkérelmet elutasította, és azt mondta, hogy „pontatlanok” a lap információi. Válaszában emlékeztette őket Putyinnak arra a közelmúltbeli kijelentésére, miszerint Oroszország céljai változatlanok, és további területeket akarnak elfoglalni Ukrajnától.  

Putyin valóban készen áll tárgyalni, ahogy ezt mondta is korábban. Oroszország készen áll, de kizárólag csak annak érdekében, hogy elérje a céljait

– fogalmazott a szóvivő, aki ezzel gyakorlatilag cáfolta azt, hogy Oroszország hajlandó lenne tűzszünetet kötni a mostani frontvonalak mentén.

Kérdéses az is, hogy Ukrajna vezetői belemennének-e egy ilyen alkuba: a nyilvánosság előtt eddig az ukrán vezetők rendre azt jelezték, hogy nem hajlandóak tárgyalni az oroszokkal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi évértékelő beszédében azt mondta: nem látja jelét annak, hogy Oroszország valóban kész lenne tárgyalni.

Putyin őszintén hihet abban, hogy lehetetlen leállítani a háborút, és hogy az egész Nyugattal harcol

A The New York Times arra is kitért cikkében, hogy egy Kreml-közeli tisztviselő szerint Vlagyimir Putyin 2023. februárban egy nap alatt két videókonferenciát is tartott az orosz katonai vezetőkkel, és hangsúlyozta, hogy folytatni kell a harcot.

Állítása szerint Putyin közölte, hogy „lehetetlen leállítani a háborút”, és azt látták az orosz elnökön, hogy minden figyelmét ez a konfliktus köti le.

Megjegyezte azt is, hogy az orosz katonai tisztviselők gyakran inkább hazudnak Putyinnak, és csak a jó híreket mondják el. Ezzel kapcsolatban a lap példaként hozta fel, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter Oroszország hadiipari fölényéről beszélt egy alkalommal, amikor épp a fronton rosszul állt az oroszok szénája, és arról biztosította Putyint, hogy sokkal több harckocsit és repülőt tudnak gyártani. Valamint arról is beszélt, hogy szükség esetén akár „25 millió embert” is mozgósítani tudnak Oroszországban.

Putyin számára ez egy háború Oroszország és az Egyesült Államok, valamint a Nyugat közt. Nem hátrálhat meg

– mondta a Kremlhez közel álló tisztviselő.

Az amerikai lap arra is emlékeztetett, hogy az utóbbi hónapokban több ország tisztviselője is azt mondta, hogy Putyin és az orosz vezetők bizakodóak lettek a háborúval kapcsolatban. Ezt az magyarázhatja, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér halálával elhárult a legnagyobb belső fenyegetés, és a fronton is stabil Oroszország helyzete jelenleg. 

Egyes elemzők úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin érdeke a mostani helyzetben az, hogy a konfliktus minél tovább elhúzódjon: az orosz elnök valószínűleg abban reménykedik, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztáson Donald Trump győz, ami jelentősen befolyásolhatná azt, hogy Ukrajna mekkora támogatást kap a Nyugattól a jövőben.

Ezzel szemben a The New York Times által megkérdezett volt orosz tisztviselők azt mondták: véleményük szerint Putyin még az elnökválasztás előtt megpróbálhat tűzszünetet kötni, hogy elkerülje a rizikófaktort, és hogy az orosz fél egy olyan alkut, amit a mostani frontvonalak mentén kötnek, már győzelemként állíthat be odahaza. Szerintük nincs kizárva, hogy még a március közepén esedékes oroszországi elnökválasztás előtt létrejöhet egy ilyen alku.