Beszédének fő témája továbbra is az ukrajnai konfliktus és a Nyugat Oroszország elleni lépései.

Az emberiség két lehetőség előtt áll: vagy felhalmozza a problémák terhét, vagy pedig tökéletlen, de működőképes megoldásokat talál – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Valdaj Nemzetközi Vitaklub plenáris ülésén.

Szerinte a világ eseményei továbbra is negatív irányba fejlődnek, nemcsak a katonai-politikai, hanem a gazdasági és humanitárius szférában is súlyos válsággá váltak.

„Az elmúlt hónapokban a Nyugat számos lépést tett az ukrajnai konfliktus, a Tajvan körül kialakult helyzet súlyosbítására és az energiaválságra”

– fogalmazott.

A játék veszélyes, piszkos és véres, és megtagadja az országok és népek szuverenitását

– jelentette ki az orosz elnök, aki felháborítónak nevezte az európai, páneurópai gázvezetékek, az Északi Áramlat „lerombolását”. 

Szerinte a világrend új központjainak és a Nyugatnak el kell kezdenie beszélni a jövőről, minél előbb, annál jobb.

Putyin Szolzsenyicin 1978-as harvardi beszédét is idézte: 

„A Nyugatot a felsőbbrendűség elhúzódó vaksága jellemzi.”

Semmi sem változott. A vágyuk továbbra is az, hogy elpusztítsanak minket

– fogalmazott Vlagyimir Putyin.

Szerinte még

„a hidegháború csúcspontján sem jutott eszébe senkinek, hogy megtagadja az ellenfél kultúráját és művészetét”.

A Nyugat tévedhetetlenségébe vetett bizalmától csak egy lépés az ellenfelek elpusztításának vágya – tette hozzá.

 

Magyarország a példa, ám lépéseit szabotázsnak tekinti az EU

 

Az orosz elnök úgy véli, hogy a liberalizmus a felismerhetetlenségig, az abszurditásig megváltozott. Minden alternatív nézőpontot felforgatónak, propagandisztikusnak nyilvánítanak – vélekedett.

Minden, ami Oroszországból származik, Kreml-intrika. Ennyire mindenhatók vagyunk? Ez valami hülyeség. Nem lehet mindent a Kremlre fogni – hangsúlyozta Putyin.

Szerinte a nyugati vezetők nevei hamarosan a feledés homályába merülnek, de „Puskin neve örökké él”. 

Az orosz elnök szerint

„a Nyugat mindenkit másodosztályú embernek tekint, és magát kivételnek. Ez évszázadok óta így van.”

Vlagyimir Putyin szerint a nyugati rend napról napra szaporítja a káoszt, és egyre intoleránsabbá válik, még magukkal a nyugati országokkal szemben is, amelyek megpróbálják képviselni függetlenségüket.

Példaként említette Magyarország esetét, szerinte az EU Budapest

„keresztény értékek megszilárdítására tett lépéseit szabotázsként értékelte”.

Ahogy a Nyugat elveszíti felsőbbrendűségét, úgy válik kisebbséggé a világ színpadán.

Ha a nyugati elitek úgy gondolják, hogy beszivároghatnak a társadalmukba olyan trendekkel, mint a melegfelvonulások, akkor tegyék, amit akarnak, de nincs joguk azt követelni, hogy mások is kövessék ezt az irányt

– hangsúlyozta. Szerinte a Nyugat azon kísérletei, hogy

„mindenkit egy sablon alá gyömöszöljön, kudarcra vannak ítélve”.

Oroszország független, önálló civilizációként nem tekinti magát a Nyugat ellenségének

– jelentette ki.

Ugyanakkor hozzátette: két Nyugat létezik, egy hagyományos Nyugat, mindenekelőtt keresztény értékekkel, amellyel közös, ősi gyökereink vannak; és egy kozmopolita Nyugat, amely a liberális elit eszköze.

„Senki sem viseli el ennek a Nyugatnak a diktátumát”

– mondta az utóbbival kapcsolatban.

 

A Szovjetunió felbomlása felborította a politikai erőviszonyokat

Az orosz elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy

„Oroszország letörlése a politikai térképről nem működött és a jövőben sem működik. Oroszország nem a Nyugat elitjével száll szembe, hanem a létezéshez és a szabad fejlődéshez való jogát védi, miközben nem válik új hegemónná.”

Vlagyimir Putyin szerint az új világrendnek a jogon és a törvényen kell alapulnia, igazságosabbnak és nyitottabbnak kell lennie. Szerinte az ENSZ-nek, beleértve a Biztonsági Tanácsot is, jobban kellene tükröznie a modern világ sokszínűségét.

Elmondta, hogy a technológiai fejlődésnek nem növelnie, hanem csökkentenie kell a globális egyenlőtlenséget.

Szerinte Oroszország ezt a példát is követi.

A globális fejlődés új központjai ma már egyedülálló fejlesztésekkel rendelkeznek, sok területen felveszik a versenyt a Nyugattal – vélekedett.

Beszédében az orosz államfő azt is megjegyezte, hogy

„a Szovjetunió összeomlása felborította a politikai erőviszonyokat”.

A Nyugat egypólusú világrendet hirdetett.

Az egypólusú világ ma már a múlté. Történelmi határon állunk.

A második világháború óta a legfontosabb és legveszélyesebb évtized áll előttünk

– jelentette ki Vlagyimir Putyin, aki szerint a modern kor legfőbb ellentmondása, hogy a Nyugat már nem tudja irányítani az egész emberiséget, pedig akarja, de a legtöbb nemzet ellene van.

„Ez forradalmi helyzet”

– tette hozzá.

 

Részben polgárháború az Oroszország és Ukrajna között zajló esemény

Putyin a „különleges művelet” megindításának okairól újságírói kérdésekre elmondta, hogy Oroszország biztonsági érdekeit „teljesen figyelmen kívül hagyták”.

Az utolsó kísérlet a múlt év végén kudarcot vallott – fogalmazott.

A kijevi rezsim képviselői nyilvánosan elutasították a minszki megállapodások végrehajtását.

Mi kell még? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy az emberek nyolc éve élnek a Donbászban úgy, hogy folyamatosan bombázzák őket.

„Elfogadhatatlan volt, sorsukra hagyták őket. Be kellett volna vonnunk őket Oroszországba, de Kijev folytatta volna az ágyúzást, és újabb katonai műveletet készített volna elő. Várnunk kellett volna?”

– kérdezte viszont az újságírót Putyin.

Az oroszok és az ukránok egy nép. Ez történelmi tény

– jelentette ki.

Az orosz államiság először Novgorodból, majd Kijevből indult ki.

A nyelvi változások pedig a XIV. és XV. században, lengyel befolyás hatására kezdődtek el.

Az orosz elnök másik újságírói kérdésre válaszolva – miszerint az Oroszország és Ukrajna között zajló események polgárháborúnak tekinthetők-e – azt mondta:

„Részben igen.”