Az Ukrajna elleni területszerző háború miatt az EU-ban felgyorsult a bővítési folyamatban való gondolkodás, az uniós tervek szerint akár nyolc új tagot is felvennének a 27 országból álló tömbbe - értesült a Politico.

A bővítési folyamat bonyolultsága ellenére Oroszország agressziója meggyőzött néhány uniós kormányt arról, hogy nem engedhetik meg maguknak a várakozást. A történelmi bővítési törekvés azonban kockázatokat is rejt magában az EU számára - írja a lap.

Az új államok - köztük a mezőgazdaságban erősnek számító Ukrajna - felvétele számos kihívás elé állítja az uniót, így például átfogó belső reformokra lenne szükség, ami valószínűleg évekig tartó, elkeseredett belső harcokat váltana ki a jelenlegi EU-tagok között. Sokan bírálni fogják az ukrajnai korrupciót, és heves vita tárgya lesz várhatóan, hogy hogyan lehet az EU belső döntéshozatali folyamatait megreformálni, hogy egy sokkal nagyobb tömbhöz igazodjanak.

"Itt a pillanat, hogy bátrak legyünk, és megváltoztassuk a bővítéssel kapcsolatos megközelítésünket, és hogy a hat nyugat-balkáni országot, mindegyiket, Ukrajnát és Moldovát is egyértelműen a családunkba fogadjuk" - mondta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a Politicónak, hangsúlyozva:

A bővítés nem bürokratikus törekvés... A szabad, nyitott nyugati demokráciák egy bizonyos életmodelljének exportjáról és védelméről szól.

A bővítés várhatóan az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az EU helyzetéről szóló szerdai, éves ünnepi beszédének egyik témája lesz.

Két névtelenséget kérő magas rangú uniós diplomata szerint október végi találkozójukon az EU európai ügyekért felelős miniszterei is foglalkoznak majd a kérdéssel.

Laurence Boone francia EU-ügyi miniszter korábban azt mondta, hogy az uniónak már azért is "következetes üzenetet” kell adnia a tagjelölt országoknak a csatlakozásról, hogy segítsen kivédeni az orosz befolyási kísérleteket.

Fontos kérdés az időzítés: Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke azt szorgalmazta, hogy 2030-ig vegyék fel az új tagokat. Emmanuel Macron francia elnök a fokozatos bővítés gondolatát támogatja, amelynek keretében az országok először az egységes piachoz kapnának hozzáférést, mielőtt teljes jogú uniós tagokká válnának.

Schallenberg pedig felvetette annak lehetőségét, hogy a tagjelölt országok megfigyelőként részt vehessenek az EU Politikai és Biztonsági Bizottságában, amely a külpolitikai döntések meghozatalának brüsszeli szerve. "Ahelyett, hogy egyszerűen elküldenénk nekik egy közös külpolitikai nyilatkozatot, azzal, hogy írják alá, a gondolkodásunk és a döntéshozatalunk részévé tesszük őket" - érvelt az osztrák külügyminiszter.

A nagyobb Európát célzó megújult törekvés az első ilyen jellegű bővítési terv azóta, hogy 2013-ban felvették Horvátországot az EU-ba. A Törökország felvételéről szóló tárgyalások azzal értek véget, hogy Nicolas Sarkozy akkori francia elnök 2011-ben nemet mondott Ankarának, és ezzel gátat szabott a további bővítésnek. Törökország felvételét legutóbb Nehammer osztrák kancellár, előtte pedig Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is kategorikusan kizárta.