Ennek fényében nem meglepő, hogy nagymértékben csökkent a boltok forgalma, zsugorodott a kiskereskedelem – a KSH legfrissebb adatai szerint szeptemberben 7,8 százalékkal, ha a naptárhatást levesszük, akkor pedig 7,3 százalékkal lépett vissza.

„A választási év hiperturbulenciát okozott, felfűtötte a gazdaságot, feltolta a GDP-t, növelte a kiskereskedelmi szektort, most pedig van egy kijózanodás” 

– jelezte lapunknak korábban Szilágyi Gábor, a magyarországi Media Markt ügyvezetője.

A hazai piacvezető műszaki kiskereskedelmi lánc vezetője szerint idén még negatív marad a kép, a jövő évtől viszont normalizálódik a gazdasági helyzet, elkezdődhet helyreállni a kiskereskedelem.

A KSH legfrissebb, szeptemberre vonatkozó adatai szerint is kijózanító a kiskereskedelem helyzete. 

Egy év alatt 7,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. 

Ha a naptárhatást is lehámozzuk az adatról, akkor pedig 7,3 százalékos zsugorodást látunk, amely alulmúlta az elemzők várakozásait is.

Az adat nem meglepő, ha a még mindig uniós rekorder hazai inflációra és a zsinórban 10 hónapja csökkenő reálbérekre nézünk.

A kormányzat szerint a reálkeresetekben már megtörtént a fordulat, a következő adatközlésnél itt már emelkedést láthatunk.

Ugyanakkor a Media Markt vezére lapunk kérdésére elmondta, hogy a boltokban még nem érződik ez a fordulat, illetve hogy a fizetésemelések is jellemzően januárban történnek.

Így alakultak a kiskereskedelem számai

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene lényegében változatlan maradt az előző hónaphoz képest. A következőképp csökkent az értékesítés volumene:

• az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,3 százalékkal,
• a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,5,
• az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,9 százalékkal zsugorodott.

2023. január–szeptemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,6 százalékkal nőtt. A többi szegmensben azonban visszaesést láthatunk: a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 14, a használtcikk- és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 16-16, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 19 százalékkal kisebb lett az eladások volumene. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,6 százalékkal részesedő csomagküldő- és internetes kiskereskedelem volumene lényegében nem változott.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 19,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól.

A KSH adatközléséből kiderül, hogy szeptemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1530 milliárd forintot ért el. Ennek 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában keletkezett. Ha januártól nézzük az adatokat, akkor szeptemberig a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,3 százalékkal lett kisebb. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 6,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,1 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.

Ami a mai adatban kedvezőtlen, az az, hogy havi alapon stagnált a forgalom, azaz az érdemi növekedés még mindig nem tudott beindulni, az infláció lassulása egyelőre csak a stagnáláshoz volt elegendő

– világított rá az Indexnek Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a kedvezőtlen gazdasági teljesítmény továbbra is az alacsony belső kereslethez kötődik. A belső kereslet visszatéréséhez szükséges a háztartások jövedelmi helyzetének jelentős javulása, ami a januári béremelésekkel érkezhet el, azaz a kiskereskedelmi forgalom is ekkortól (legkedvezőbb esetben decembertől) kezdhet bővülni éves alapon. A növekedéshez szükséges ugyanakkor az üzemanyagár-sapka okozta magas bázis kifutása is – ez szintén decemberre, illetve januárra tehető.