Augusztus 1-től tíz magyarországi vasútvonalon megszűnik a vasúti közlekedés – jelentette be pénteken a MÁV.

Az érintett vonalak:

• 89 sz. (Miskolc-Tiszai―) Nyékládháza―Tiszaújváros,
• 114 sz. (Fehérgyarmat―) Kocsord alsó―Csenger,
• 121 sz. Újszeged―Mezőhegyes,
• 125 sz. Mezőhegyes―Battonya,
• 38 sz. Somogyszob―Nagyatád,
• 47 sz. (Dombóvár―) Godisa―Komló,
• 78 sz. Balassagyarmat―Ipolytarnóc,
• 98 sz. Abaújszántó―Hidasnémeti,
• 103 sz. Karcag―Tiszafüred,
• 146 sz. Lakitelek―Kunszentmárton (―Szentes).

A vasúttársaság közleménye szerint a bezárt vonalakon a jövőben vonathelyettesítő autóbuszok fognak közlekedni.

„Az érintett mellékvonalakon közlekedő korszerű, légkondícionált autóbuszok kiszámítható és a korábbinál kényelmesebb eljutást tesznek majd lehetővé utasainknak”

– írták.

Hozzátették, hogy bár az érintett mellékvonalakon korábban Bz-motorvonatok közlekedtek, a vonalak bezárása nincs összefüggésben a hodászi Bz-balesettel.

„A Bz-flotta valóban elöregedett, ami gyakran vezet a járművek meghibásodáshoz, ugyanakkor – a hodászi balesetet okozó – kiegyenlítő tartály meghibásodása nem magyarázható a járművek életkorával. Ennek a – járművek koránál fiatalabb, többször cserélt és rendszeresen ellenőrzött – alkatrésznek a meghibásodása olyannyira ritka, hogy a magyar vasúttársaság rendszerváltozás utáni történetéből nincs is rá adat. A hiba okának feltárása alapos vizsgálatot igényel, amely jelenleg is zajlik, amint a szakemberek eredményre jutnak, arról haladéktalanul tájékoztatjuk a nyilvánosságot”

– írták, hozzátéve, hogy a módváltás tervezése már a baleset előtt elindult.

A MÁV kiemelte, hogy nem az utasbiztonsággal kapcsolatos kérdések indokolják az tíz mellékvonal bezárását, hanem a jármű- és személyzethiány, amelynek enyhítésére folyamatosan toborozzák a munkatársakat.

„A közlekedéspolitikáért felelős korábbi vezetés által, 2022 decemberében elrendelt teljesítmény-többlet mértéke elérte a 3,5 millió vonatkilométert, amellyel kapcsolatban a vasúttársaság jelezte az illetékes államtitkárságnak, hogy ilyen mértékű szolgáltatásbővítés mind a járműállomány, mind a humánerőforrás (mozdonyvezetők, jegyvizsgálók) oldalról kockázatot hordoz. A kockázatokat az ukrajnai háború miatti alkatrészhiány csak tovább súlyosbította, így mára a vállalatcsoport munkatársainak megfeszített, összehangolt munkájára és minden szakmai tapasztalatára szükség van ahhoz, hogy a vasúttársaság nap mint nap teljesíteni tudja közszolgáltatási feladatait”

– áll a MÁV közleményében.

A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint ez nem megoldás

A Közlekedő Tömeg Egyesület csütörtök este írta meg, hogy értesülései szerint a MÁV és a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium arról döntött, hogy augusztus 1-től tíz vasútvonalon megszűnik vasúti közlekedés. A Közlekedő Tömeg szerint a mellékvonalak bezárásával aligha enyhíthetőek a MÁV-csoport problémái és akut járműhiánya: az említett vonalak bezárásával kevesebb, mint tíz jármű szabadul fel az egész országban.

Ráadásul az egyesület szerint a MÁV dízelüzemű vonalait érintő krízis megoldása egyszerű lenne: a pályaállapotok javítása bontott anyagból, és a járműállomány rendbe hozása karbantartással és használt járművek beszerzésével a fővonali projektekhez képest századannyi forrásból megvalósítható lenne.

Tavaly októberben írtunk arról, hogy bontásra vár a lepusztult újszegedi vasútállomás. Akkor azt írtuk, „az elmúlt évtizedekben elsorvasztották Újszeged vonatközlekedését”, a végállomás már csak napi két vonatpárt fogad és indít napközben. A MÁV többször is megígérte, hogy rendezi a területet, de nem történt semmi. Tavaly azt ígérte, hogy jövőre, ha lesz rá pénz, végre lebontják az állomás romos épületét, két napja azonban az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte: nincs rá pénz. Lázár levélben tájékoztatta erről a szegedieket, de ebben még tett említést arról, hogy gondolkodnának a vasútközlekedés felfüggesztésén is a vonalon.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egy Facebook-bejegyzésben mutatta meg a bezárandó mellékvonalakat.