A választási kampányt beárnyékoltak az orosz beavatkozásról, választási csalásról és megfélemlítésről szóló állítások az Európai Unió tagjelölt országában, írja a CNN.

A szavazatok közel 99 százalékának összeszámlálása után a kisinyovi Központi Választási Bizottság szerint Sandu a szavazatok 55 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban, míg Alekszandr Sztojanoglo volt főügyész, akit az oroszbarát Szocialisták Pártja támogatott, 45 százalékkal győzött.

A nagyszámú moldovai diaszpóra, amely rekordszámban, több mint 325 ezren adták le szavazatukat, nagymértékben Sandu mellett voksolt a második fordulóban.

Az eredmény nagy megkönnyebbülést jelent a nyugatbarát kormány számára, amely erőteljesen támogatta Sandu jelöltségét, és azt, hogy Moldova az EU felé vezető úton szorosabb nyugati kapcsolatokat szorgalmazzon.

„Moldova, győztél! Ma, kedves moldovaiak, olyan leckét adtatok a demokráciából, amely méltó arra, hogy bekerüljön a történelemkönyvekbe. Ma megmentettétek Moldovát!”

– mondta Sandu, miután éjfél után győzelmet aratott.

A beszédében azt állította, hogy országa szavazását „példátlan támadás” érte állítólagosan piszkos pénzzel, szavazatvásárlással és választási beavatkozással

„az országon kívüli ellenséges erők” és bűnözői csoportok által. De „önök megmutatták, hogy semmi sem állhat az emberek hatalmának útjába, ha úgy döntenek, hogy a szavazatukkal szólalnak meg”.

A szavazatok végső összeszámlálása előtt Stoianoglo azt mondta a médiának, hogy „mindenki hangja tiszteletet érdemel”, és reméli, hogy „mostantól kezdve véget vetünk a ránk kényszerített gyűlöletnek és megosztottságnak”.

Nem világos, hogy nyilvánosan kommentálta-e választási vereségét.

Az október 20-i első fordulóban Sandu a szavazatok 42 százalékát szerezte meg, de nem tudott egyértelmű többséget szerezni a második helyen álló Stoianoglo előtt.

Az elnöki tisztség jelentős hatáskörökkel jár például a külpolitika és a nemzetbiztonság területén, és négy évre szól.

Ursula von der Leyen, az Európai Unió Bizottságának elnöke gratulált Sandunak a győzelemhez, a Twitteren azt írva:

„Ritka erő kell ahhoz, hogy legyőzd a kihívásokat, amelyekkel ezen a választáson szembesültél”.

Szintén gratulált Sandu győzelméhez Roberta Metsola, az Európai Parlament néppárti elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

Az EU soros elnöke, Magyarország egyelőre se miniszterelnöki, se külügyminiszteri szinten nem gratulált nyilvánosan ahhoz, hogy az EU-párti jelölt legyőzte az oroszpártit.

A vasárnapi szavazást a CNN szerint beárnyékolták a nagyszabású szavazatvásárlási rendszerről és a szavazók megfélemlítéséről szóló vádak. Ahelyett, hogy a Sandu által remélt elsöprő támogatottságot szerezte volna meg, a két választás eredménye rávilágított arra, hogy a moldovai igazságszolgáltatás nem képes megfelelően megvédeni a demokratikus folyamatot.

Vasárnap a moldovai rendőrség közölte, hogy „megalapozott bizonyítékaik” vannak a szavazók szervezett, az ország választási törvénye szerint illegális szállítására a szavazóhelyiségekbe az országon belülről és a tengerentúlról, és „nyomozást folytat és bizonyítékokat gyűjt az Oroszországból Belaruszba, Azerbajdzsánba és Törökországba irányuló légi szállítási tevékenységekkel kapcsolatban”.

„Az ilyen intézkedéseket a választási folyamat integritásának védelme és annak biztosítása érdekében hoztuk, hogy minden állampolgár szabadon, indokolatlan nyomás vagy befolyásolás nélkül adhassa le szavazatát”

– közölte a rendőrség.

A moldovai külügyminisztérium vasárnap délután közölte, hogy a németországi Frankfurtban, valamint az Egyesült Királyságban Liverpoolban és Northamptonban lévő szavazóhelyiségeket hamis bombariadókkal fenyegették meg, amelyek „csak a szavazási folyamat leállítását célozták”.

Stanislav Secrieru, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az X-en azt írta: „Oroszország masszív beavatkozását tapasztaljuk a választási folyamatunkba”, amely akár „nagyban torzíthatja a szavazás eredményét” is.

Később hozzátette, hogy a nemzeti választói nyilvántartó rendszereket „folyamatos, összehangolt kibertámadások” célozzák, hogy megszakítsák a hazai és a külföldi szavazóhelyiségek közötti kapcsolatokat, és hogy a kiberbiztonsági csapatok „dolgoznak e fenyegetések elhárításán és a rendszer folyamatosságának biztosításán”.