Egyik legellenállhatatlanabb vonzereje pedig nem más, mint hogy roskadásig van értékes nyersanyagokkal. De melyek is ezek pontosan?

Az már eddig sem volt titok, hogy az enyhülő éghajlat miatt hajózhatóvá válhatnak a sarki tengerek az év egy részében, akár már a közeljövőben is.

Grönland pedig az északi sarkvidék egyik stratégiailag fontos területe.

De az is kiderült a nagy nyilvánosság számára, hogy temérdek ásványkincs rejtőzik a világ legnagyobb szigetének (ma még) állandó jégfelszíne alatt.

Na de mi is az a rengeteg nyersanyag? És mennyi lehet belőlük?

Egyszer már jó hírét keltette a szigetnek a 980-as években a norvég viking, Vörös Erik, akinek a „Zöldsziget” marketingnévvel sikerült pár száz embert odacsalnia és kolóniát alapítania a nyugati parton, de a zordabbá forduló éghajlat miatt az 1400-as évek elejére elhalt a vakmerő kezdeményezés és kihalt a lakosság. Ma már nem állandó lakosokat, hanem nagyhatalmakat és befektetőket csábítanak a mesés ásványkincsekről szóló hírek. 

Grönlandi ásvány segített megnyerni a 2. világháborút

Nemcsak most, hanem már a 19. században felkeltette a bányavállalatok érdeklődését Grönland, a délnyugati részén talált kriolit ásvánnyal pedig hamar meg is alapozta hírnevét. Mint utóbb kiderült, itt bukkantak a világ legnagyobb természetes kriolitlelőhelyére. Ezt a jégkőnek is hívott, áttetszően fehér, alumíniumtartalmú ásványt (nátrium-hexafluoro-aluminát) – magas olvadáspontja miatt – „soha olvadó jégnek” is nevezik. A telepesek azután kezdték el bányászni, hogy rájöttek, milyen könnyen lehet belőle mosószerekhez és üveggyártáshoz nélkülözhetetlen szódát előállítani.

De karrierje akkor ívelt csak igazán felfelé, amikor a kriolit fontos költségcsökkentő ásványnak bizonyult az alumíniumgyártásban.

A második világháború alatt a vadászrepülőgép-gyártás stratégiai nyersanyaga lett, és az Ivittuutbánya látta el egyes-egyedül a szövetséges erőket.

Nem véletlen, hogy Dánia 1940-es német megszállása után 500 amerikai katona védte a titkos telepet, ahol sem fényképezni, sem levelet írni nem volt szabad, nehogy kitudódjon az értékes ásványkincs lelőhelye. Vannak történészek, akik szerint könnyen másképp alakulhatott volna a második világháború menete, ha ráteszik a kezüket a bányára az észak-atlanti térség vizein különösen aktív nácik. Az egyedülálló kriolitbánya 1987-ben kimerült, azóta mesterségesen kénytelenek előállítani az alumínium gyártásában nélkülözhetetlen, különleges tulajdonságokkal bíró ásványt.

Akármerre néznek, kritikus ásványok mindenfelé...

Grönland komolyabb geológiai kutatása a második világháború után kezdődött el, de csak a 2000-es évek elejére készültek el a hatalmas terület első átfogó geológiai térképei, és sok jóval kecsegtettek.

Hatalmas készletek lapulnak a világgazdaságot hajtó, az elektromos járművek akkumulátoraihoz, a szélerőművekhez, a napelemekhez, és úgy általában a zöldátálláshoz és a mikroelektronikához elengedhetetlen kritikus ásványokból.

Nem utolsósorban különösen gazdag ritkaföldfém-lerakódás található a szigeten, ami azért fontos, mert kitermelésük jelenleg csaknem teljes egészében Kínában koncentrálódik. 

Egy 2023-as jelentés megállapította, hogy a 34 kritikus nyersanyagból Grönland 25-öt birtokol, És aranyat érnek.

Számottevő lítium-, fluorit-, tantál-, nióbium-, hafnium- és/vagy cirkóniumkészlet lehet a dél-grönlandi Gardar tartományban. Jelentős mennyiséget sejtenek értékes nyerasanyagokból Kelet-Grönlandon is, ahol volfrám-, ón-, antimon-, üledékesréz-, valamint molibdén-, stroncium- és vanádiumlelőhelyek ismertek. Az északnyugat-grönlandi Thule fekete homokos tartományában figyelemre méltó titánkészlet bújik meg. És beszélnek még fel nem tárt, tetemes grafitlelőhelyekről is. 

Mindegyik értékes ásványkincs nagy vagy közepes mennyiségben van jelen.

Aranyból és ezüstből is akad bőven. Grönland infrastruktúrájának egyik sajátossága, hogy a települések között nincsenek utak. A kevés burkolt út egyike egy 10 kilométeres szakasz a kikötőtől a nalunaqi aranybányáig. De drágaköveket, olivint és rubint is találtak, pedig még el sem kezdték precízen feltárni a kecsegtető lehetőségeket. 

A legnagyobb nehézséget a zord időjárás és az infrastruktúra teljes hiánya okozza. Nyaranként Grönland mindössze 20 százaléka jégmentes – a partok mentén. Az év legalább felében nehéz bármit is csinálni, a sziget belsejét pedig átlagosan 2-3 kilométer vastag jég borítja. Állandóan. A nélkülözhetetlen nyersanyagok szűkössége azonban fókuszba állította a kietlen szigetet, és a vállalatoknak egyre inkább megéri a bányászatba belevágni.

...és tengernyi olaj és gáz

Már ennyi is elég lenne a kitüntető figyelemhez, azonban geológusok szerint Grönland hatalmas olaj- és földgáztartalékokkal is rendelkezik. Még akkor is, ha a sziget partjainál már az 1970-es évek óta végeznek próbafúrásokat az olaj- és gázipari óriások (Shell, Chevron, ExxonMobil) – eddig sovány eredménnyel. Grönland kontinentális talapzatának geológiája azonban sok hasonlóságot mutat az Északi-sarkvidék más gazdag fosszilis lelőhelyeivel,

ezért mindenki biztos abban, hogy Grönland rendkívül gazdag kőolaj- és gázkincseket is rejteget magában.

A csábító készleteket a part menti vizek alatt sejtik. 

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata szerint az Északi-sarkvidéken lehet a bolygó feltáratlan földgázkészleteinek 30 százaléka és a feltáratlan olaj 13 százaléka. Akár 160 milliárd hordó olaj is rejtőzhet ott, ráadásul a tartalékok többsége 500 méteresnél sekélyebb víz alatt található, azaz nem elérhetetlenek.

Az Északi-sarkkörön belüli területeken és felségvizeken Norvégia, Oroszország, Svédország, Finnország, Izland, az Egyesült Államok, Kanada és Dánia (amelynek Grönland félautonóm tartománya) osztozik. Próbálkozik még Kína is, egyelőre nem sok sikerrel. Biztonsági kockázatra hivatkozva Koppenhága már blokkolt egy kínai próbálkozást, amikor egy kínai állami tulajdonú vállalat három repülőtér megépítésére tett ajánlatot Grönlandon. Washington nyomására nem lett semmi a beszivárgási kísérletből.

Az USA ugyanis mindent megtesz azért, hogy Kínát távol tartsa a stratégiai ásványokban dúskáló szigettől.  

Most, hogy Trump reflektorfénybe állította Grönlandot, egy sokkal rámenősebb versenyfutás indul el az értékes nyersanyagokért. Grönland (azaz Dánia) nem zárkózik el a befektetőktől, ezért akiknek sikerül megvetniük a lábukat a szigeten, temérdek kinccsel gazdagodhatnak.