Az MNB honlapjára is feltöltött dokumentum, illetve a keddi tájékoztatón is elhangzottak szerint jövőre 3 százalék körüli, 2026-ban pedig 3 százalék fölötti GDP-növekedés várható.

Jobban megvizsgálva a jövő évi számokat, az mfor.hu elemzése szerint nem túl szívderítő a helyzet.

A jegybank először 2022 végén tett közzé becslést a 2025-ös GDP-növekedésre, akkor azt 3-4 százalék közöttire tette. 2023 végén feljebb emelték a növekedés várható ütemének sávját fél százalékponttal, a 3,5-4,5 százalékos várt bővülést egészen idén júniusig tartották is.

A kedden bemutatott dokumentumban azonban a jegybank – amellett, hogy az idei évit is drasztikusan megvágták – a jövő évi GDP-növekedés várható ütemének sávját is jelentősen, 0,8 százalékponttal lejjebb vitte.

A jegybank szerint jövőre a növekedés 2,7 és 3,7 százalék között várható, ami a nyugdíjprémium szempontjából kiemelten fontos érték.

A nyugdíjtörvény ugyanis azt mondja ki, ha a GDP várható emelkedése meghaladja a 3,5 százalékot (és emellett a költségvetés egyenlegcélja is teljesülni látszik), akkor nyugdíjprémiumot kell fizetni.

Az mfor.hu szerint nem csak az idei évre várt, hanem a jövő évre remélt nyugdíjprémiumra is egyre kisebb az esély.

A 2024-es költségvetés 2023. tavaszi-nyári összeállításakor az idei évre még 3,5-4,5 százalékos növekedést vártak, ez csökkent 15 hónap alatt 1-1,8 százalékra. 

A lap szerint a 2025-ös növekedés, így a nyugdíjprémium sorsa is hasonló úton jár, mint az idei.

Akkor a kezdeti 3-4 százalékos sávból előbb felfelé módosított a jegybank, majd erőteljes zuhanás következett, és most a 2025-ös görbe is a zuhanás első jelét mutatja. 

A kormányzat korábban azt közölte, a jövő évi költségvetés benyújtásával megvárja november elejét, az amerikai elnökválasztás eredményét, addig azonban újabb növekedési előrejelzés az MNB részéről nem fog érkezni.

A kormányzatból azonban a kincstári optimizmus sugárzik: Orbán Viktor Kötcsén azt mondta, 3-5 százalékos növekedést „kell kipréselni a gazdaságból”.

A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a 3,5 százalék feletti részt (de legfeljebb 4-et) megszorozzák a novemberi nyugdíj negyedével, de legfeljebb 20 ezer forinttal. Ha a leginkább optimista forgatókönyv valósulna meg, és valóban 3,7 százalék lenne a 2025-ös növekedés, akkor jövő év novemberében egy átlagos nyugdíjas kereken 4000 forint nyugdíjprémiumra számíthatna.

Ám sokkal valószínűbb, hogy a Virág Barnabás által kedden közölt 3 százalék körüli GDP-bővülés következik be (a becslési sáv közepe most 3,2 százalék), ez pedig azt jelentené, hogy a tavalyi és az idei év után jövőre sem fizetne nyugdíjprémiumot a kormány.