Mint arról a Media1 is beszámolt, a Fidesz-KDNP múlt heti frakcióülése után Kocsis Máté bejelentette, még az ősszel benyújtanak az Országgyűlés elé egy úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagot. Erről a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője elárulta, hogy az Alaptörvényben és a Büntető Törvénykönyvben (BTK) is új szabályokkal fogják korlátozni „a külföldről finanszírozott újságírókat, álcivileket és dollárpolitikusokat”, akik a Fidesz-KDNP megfogalmazása szerint Magyarország szuverenitását támadják. Az MTI úgy tudósított, hogy cél, hogy „borsot törjenek” a „baloldali újságírók” orra alá, akik külföldről kapnak támogatást, mellyel úgymond veszélyeztetik az ország szuverenitását.

„Kritikus szintet értek el”

De vajon kiket tartanak a média területén a főbb ellenségnek a kormánypárt háza táján? A Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója által vezetett, Fidesz-közeli XXI. Század Intézet honlapján megtaláltuk a Trend címmel megjelent márciusi kiadványukat, melynek első számának a címe ez volt:

„Veszélyben a médiaszuverenitás – A külföldről finanszírozott média forrásai és donorjai”.

A kiadvány impresszumában kizárólag a XXI. Század Intézet munkatársai szerepelnek, többek közt a kormánypárti Megafon egyik arcaként is ismert Deák Dániel, az Origóba beolvasztott 888.hu főszerkesztője, G. Fodor Gábor, valamint Békés Márton, a fideszes Tranzit Fesztivált is szervező Kommentár Alapítvány folyóiratának főszerkesztője.

Itt a lista

A kutatásnak nevezett anyag elején közölt „Vezetői összefoglaló” tételesen felsorolja, hogy kiket tartanak veszélyesnek a magyarországi média szuverenitására, majd több oldalon keresztül részletesen is bemutatják a 444, a Partizán, a Telex, az RTL, a Szabad Európa, az Átlátszó, a Direkt36, a K-Monitor és a Lakmusz tulajdonosi szerkezetét és finanszírozását. Ezekről ugyanis  – az egyébként nyilvános beszámolóik alapján – megállapították, hogy külföldi forrásokból fedezik a működési költségeik 25-100 százalékát.

Schmidt Mária emberei leírják azt is, hogy véleményük szerint

„a magyar médianyilvánosságban a külföldről finanszírozott tartalomgyártók kritikus szintet értek el, emiatt a külföldi eredetű strukturális finanszírozás szerkezete felveti a hazai érdekek sérelmének kérdését.”

Az uniós forrásokat is kifogásolhatónak nevezik

Szerintük a kifogásolható külföldi eredetű források közé tartoznak az Európai Unió szervei és pályázatai mellett a holland és az amerikai nagykövetség, valamint minden olyan külföldi alapítvány, kormányügynökség, nagyvállalat vagy nonprofit szervezet, amely valamikor bármilyen módon anyagi támogatást nyújtott az előzőleg felsorolt médiumoknak.

Nem írtak elég szépet a Fidesz-KDNP kormányról

A szerzők „kvantitatív médiakutatásnak” nevezik azt, hogy egyetlen hónapban, 2023 februárjában hány darab politikai relevanciával bíró cikk jelent meg az általuk kipécézett tartalomgyártók felületein, és „polaritásvizsgálatnak” hívják azt a módszert, ami alapján eldöntötték, hogy azok közül melyik számít semlegesnek, pozitívnak vagy negatívnak a kormány szemszögéből. Így végül 1.139 cikk alapján arra jutottak, hogy azok 54,2 százaléka előnytelen volt a kormányra nézve, és a híreknek csak 0,8 százaléka tüntette fel pozitív színben a kabinet munkáját.

„Mindez jól mutatja, hogy ezeknek a médiatermékeknek valójában nem az objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás a céljuk, hanem kormányellenes politikai aktivistaként viselkednek, céljuk a kormányba vetett társadalmi bizalom rombolása”

– állapították meg a Trend szerzői, akik szerint a szóban forgó külföldről is finanszírozott vagy külföldi kézben lévő kormánykritikus médiatermékek működése nem szolgálja a magyar állam stabilitását.

Oroszországban egyébként van már hasonló törvény, mely megbélyegzi a külföldi forrásokat is igénybe vevő médiumokat. A Vlagyimir Putyin vezette országban elfogadott jogszabályt idegen ügynök törvénynek nevezik. A törvényről 2022-ben írtuk meg, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy az nemzetközi egyezményekbe ütközik. Oroszországot kártérítés fizetésére kötelezte a nemzetközi emberi jogi bíróság a törvénnyel összefüggésben.