Sputnik: Szergej Lavrov szerint Zelenszkijjel nem lehet tárgyalni és bíznak benne, hogy az ukrán elnökválasztáson megbukik!
Bízunk benne, hogy az ukrán elnökválasztáson megbukik.
Oroszország közölte Izraellel, hogy Irán nem akar eszkalációt – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sputnik, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádióállomásnak pénteken adott interjújában.
Az orosz–ukrán háború, Volodmir Zelenszkij, Vlagyimir Putyin, Emmanuel Macron, Boris Johnson és a NATO is szóba került.
„Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között. Ezen beszélgetések során nagyon világosan rögzítettük és közvetítettük az izraeliek felé, hogy Irán nem akar eszkalációt. Nem tud nem reagálni a nemzetközi jog és a diplomáciai képviselet státuszának durva megsértésére, de eszkalációt nem akar”
– mondta az orosz külügyi diplomácia vezetője.
Közölte, az arról szóló spekulációk, hogy Teherán atomfegyvert akar, arra kellenek, hogy eltereljék a figyelmet a Gázai övezetben zajló eseményekről.
Mint ismert, péntek hajnalban Izrael drónokkal támadta meg Iránt, a célpont egy olyan légibázis volt, amelynek közelében nukleáris létesítmény is van, Iszfahán városában. Iráni tisztviselők azt közölték, hogy rakétatámadás nem érte az országot.
Izrael lépését a héten az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői is igyekeztek megakadályozni, tartva attól, hogy ezzel egy visszafordíthatatlan erőszakspirálba sodródhat a Közel-Kelet.
A mostani csapás válasz volt az Izraelt az előző hétvégén ért nagy iráni támadásra: annak az előzménye pedig az volt, hogy Izrael április 1-jén Izrael Szíriában, Damaszkuszban lebombázta Irán nagykövetségét, és több iráni parancsnokot is megöltek.
Ez az első alkalom, hogy a két állam közt ilyen szintű közvetlen összecsapás történt a gázai konfliktus kirobbanása óta (Irán eddig többnyire csak közvetve, vagyis az általuk támogatott milíciákon keresztül támadta Izraelt).
Mindeközben az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács pénteken közölte, hogy szankciókat vezet be szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik felelősek palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért, embertelen bánásmódért, valamint a palesztinok tulajdonhoz, magán- és családi élethez való jogának megsértéséért Ciszjordániában.
A büntetőintézkedések négy személyt és két szervezetet érintenek.
A szankciós jegyzékbe vett szervezeteket és egyéneket vagyonbefagyasztás és az EU-ba való beutazás tilalma sújtja, továbbá tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy más gazdasági forrásokat biztosítani.
A vonatkozó jogi aktusokat közzétették az EU hivatalos közlönyében. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a terület azóta katonai megszállás alatt áll, miközben a zsidó telepek folyamatosan bővülnek.
Lavrov szerint Zeleszkijjel értelmetlen tárgyalni
Az interjúban egyébként Lavrov ismételten kifejezte Oroszország az iránti készségét, hogy tárgyaljon Ukrajnával, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások
„több okból is értelmetlenek”.
Hozzátette, hogy Moszkva nem tervezi a harci cselekmények felfüggesztését a tárgyalások kedvéért, mint mondta,
„a folyamatnak haladnia kell”.
Svájcot alkalmatlannak nevezte arra, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások helyszíne legyen, mert az alpesi konföderáció
„semleges országból nyíltan ellenséges országgá vált”.
A két évvel ezelőtt Isztambulban elért orosz–ukrán rendezési megállapodásról kijelentette, hogy az „rendkívül komoly” biztonsági garanciákat adott Ukrajnának, amelyek azonban nem vonatkoztak a Krímre és a Donyec-medencére.
A dokumentum feltételezte, hogy ukrán területen a garanciavállaló államok összességének beleegyezése nélkül nem lesznek katonai támaszpontok vagy hadgyakorlatok harmadik országok bevonásával.
Elmondta, hogy Kijev az utolsó pillanatban javaslatot tett a megfogalmazás módosítására, ami Lavov szerint „ébresztő volt”.
A Nyugattal való kapcsolatokról szólva a tárcavezető úgy vélekedett, hogy a nyugati országok Oroszország legyőzésére irányuló törekvése
„nem annyira harci kedvet, mint inkább agóniát és hisztériát tükröz”.
A miniszter úgy látja, a Nyugat tudatában van annak, hogy egy új, többpólusú világrend van kialakulóban.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem zárja be az ajtót Európa előtt az eurázsiai biztonság megvitatásának ügyében.
„De nyilvánvaló, hogy ez a mi közös kolostorunk, és itt tisztességesen kell viselkedni, és nem szabad az amerikaiak kívánságait behozni ezekbe a jövőbeli konstrukciókba”
– fogalmazott.
Macron, Sandu, Johnson, Scholtz, Putyin és a NATO is szóba került
Lavrov a Nemzetközi Bíróság figyelmére méltó „beismerő vallomásnak” nevezte Boris Johnson volt brit miniszterelnöknek azt a kijelentését, amely szerint az orosz győzelem Ukrajnában a nyugati hegemónia végét jelentené.
Meglátása szerint az Európai Unióban Lengyelország, a három balti állam, Csehország és Bulgária „adja meg az alaphangot”, amelyhez a nagy tagállamoknak „kell valahogy alkalmazkodniuk”.
Kitért Emmanuel Macron francia elnök „ideges” kijelentésére a francia katonák Ukrajnába vezénylésének lehetőségéről.
Lavrov azt állította, hogy a franciák nemcsak zsoldosként, hanem kiképzőként is jelen vannak Ukrajnában, néhány más európai ország katonai és különleges szolgálatainak képviselőjével együtt.
A külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi kijelentéseire hivatkozva kijelentette, hogy Oroszország számára nincs érelme megtámadni a NATO-t.
Hangot adott véleményének, hogy azok a nyugati politikusok, akik ennek az ellenkezőjét állítják, a választóikat próbálják megfélemlíteni.
Lavrov azzal vádolta meg Nyugatot, hogy „agresszívan” működik együtt Maia Sandu moldovai elnökkel, aki az országot „vagy közvetlenül, vagy a Romániával való újraegyesítésen keresztül” próbálja a NATO-ba berángatni, miközben a Dnyeszter mentét feszültséggócnak állítja be.