Szerintetek viccből van kitalálva a KÖVETÉSI TÁVOLSÁG??? Főleg autópályán!
Sokaknak még mindig nem világos! Hát itt az eredménye. Videó a cikk alján.
Nemrég az M1-es autópályán történt az a baleset, aminek a főszereplője egy Mercedes X-class, valamint egy Suzuki SX4.
A Suzuki hátulról rohant bele a másik járműbe, az esetet egy másik autó fedélzeti kamerája rögzítette.
A Budapesti Autósok egyik olvasójának a fedélzeti kamerája rögzítette azt a felvételt az M1-esen még szeptember 9-én, amelyen látható, ahogyan egy Suzuki belerohan az előtte haladó járműbe.
Az M1-es autópályán történt. Egy Mercedes X-class hátuljába belerohant egy ezüst Suzuki SX4. Szerintem a követési távolság be nem tartása miatt történt az eset. Ha be van tartva, akkor ez egy nyugodt, szép szombat lett volna a két félnek. Az én autómnak nem lett semmi baja. A fehér Mercedesen és az ezüst Suzukin kívül más autó nem sérült. Személy sérülésről nem tudok
– fűzte hozzá az esethez a videó készítője.
A felvétel alapján jól kivehető, ahogy a Suzuki belemegy a másik autóba, de azt is érdemes megfigyelni, hogy a mellettük haladó autósnak is gyorsan kellett reagálnia, hogy a Suzuki ne csapódjon bele.
A követési távolság - mit is jelent?!
Autópályákon többször látni olyan felfestéseket, illetve az út melletti óriásplakátokat, amelyek a követési távolság megtartására hívja fel a sofőrök figyelmét.
Az elmélet szerint időben legalább ekkora követési távolságot tartva marad ideje az autóvezetőknek hatékonyan lereagálni az előttük történő eseményeket.
Ez akkor fontos, ha a távolságbecslés nehezen megy: meg kell figyelni, hogy az adott sebességgel 3-6 másodperc alatt mennyit halad az autó, és azt a távolságot érdemes megtartani.
Így például.:
- 130 km/óra sebességgel haladva legalább 70-80 méter,
- 100 km/óra esetében pedig 50-60 méter,
- 60-80 km/óra esetében 30-40 méter követési távolság adódik.
A két másodperc egy hozzávetőleges érték, mert a reakcióidő alatt megtett út, valamint a fékút hossza számos tényezőtől függ (a sofőr képességeitől, az autó műszaki állapotától, az útviszonyoktól).
A járművezetők reakció ideje egyénenként eltér, általában 0,8–1,5 másodperc között változik.
Az idősebbek reakcióideje általában hosszabb, de rontja a figyelmetlenség, valamint a fáradtság is – nem beszélve a szeszesitalok hatásáról.
A ráfutásos balesetek nagy száma alapján az autóvezetők közül sokan rosszul ítélik meg a biztonságos követési távolságot.
Nem veszik figyelembe például, hogy változó közlekedési környezetben a szükséges követési távolság mértéke dinamikusan változik: például a haladási sebesség növekedésével arányban nagyobb követési távolság szükséges.
Egy dinamikusan változó forgalmi szituációban könnyű elveszteni a “fonalat”, így ami pár másodperccel korábban még biztonságos távolságnak számított, az az adott pillanatban már nem az.
A követési távolság forgalmi helyzettől függően változó mértékére utal a KRESZ is, hiszen a biztonságos követési távolság mértékét konkrétan – azaz méterben, vagy időtartamban – nem határozza meg. A 27. § (1) bekezdése így fogalmaz:
„Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.”
A 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget, illetve a 7 métert meghaladó hosszú járművekre és járműszerelvényekre lakott területen kívül az is előírás, hogy olyan követési távolságot kell tartaniuk, amely lehetővé teszi legalább egy személygépkocsi előzést követő biztonságos besorolását.
A KRESZ szerint ugyanakkor nincs szükség ilyen mértékű követési távolságra az egy nyomon haladó járművek követése esetén, valamint az előzés megkezdése előtt.
És a videó a balesetről.
