Talált az EU egy rakás pénzt a közös uniós hadseregre
Az ESM, vagyis az eurózóna állandó válságkezelési alapja lehet a megoldás az európai hadsereg létrehozására.
A gond csak az, hogy az alapot mindenki másra használná fel.
Az ESM-et még a 2009–10-es világgazdasági válság utóhatásaként hozták létre, hogy elkerüljék az eurózóna tagállamainak esetleges csődjét.
Az eurózóna állandó válságkezelési alapja valódi tűzoltás volt: ebből kapott a 2010-es években mintegy 300 milliárd eurós pénzügyi mentőövet Görögország és Ciprus, utóbbi a bankrendszere feltőkésítésére.
Ugyancsak kapott pénzt Portugália három nagybankjának megmentésére.
Írország viszont túlnyomórészt a költségvetési deficit fedezésére, illetve a bankrendszer feltőkésítésére fordította a hitelt, míg Spanyolországban is a bankrendszer feltőkésítésére használták a kapott összeget.
A Politico szerint egyre hangosabbak azok a követelések, amelyek azt mondják, az ESM-ben meglévő nagyjából 422 milliárd eurót fordítsák most valami egészen másra.
Egészen pontosan olcsó kölcsönként kellene szétosztani a tagállamok között, amit fegyverek, haditechnikai eszközök vásárlására lehetne fordítani.
Ez nem is hangzik irreálisan, éppen akkor, amikor az európai kormányok kétségbeesetten próbálnak pénzt találni arra, hogy fejleszteni tudják védelmi képességeiket, amit a lassan három éve tartó ukrán–orosz szembenállás egyértelművé tett egész Európában.
Mások szerint a pénz egy részét Ukrajna jövőbeli újjáépítésére is lehetne fordítani.
Ugyanakkor Európa jogosan tart attól, hogy Donald Trump az őszi amerikai választásokon visszatér az elnöki székbe, és az sok jót nem jelent a kontinens és a katonai védelmi rendszer, a NATO számára sem.
A volt elnök ugyanis elvárja, hogy valamennyi NATO-tag költse GDP-je minimum 2 százalékát védelmi képességei fejlesztésére, másként alkalmatlanná válhatnak a tagságra.
Nemrégiben pedig már azt pedzegette, hogy a GDP-arányos katonai vállalást 3 százalékra kellene felemelni.
Trump szerint a tagállamokat arra kellene kérni, hogy az Oroszország és Kína által jelentett fenyegetések fényében még nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szövetség kollektív védelméhez.
Az ötlet még nem kiforrott
Az ESM-alap pénzeinek felhasználásáról még nem született végleges döntés, hiszen még csak kóstolgatják a politikusok.
Az viszont egyértelmű, hogy felhasználása esetén nem kellene hozzányúlni a már elfogadott uniós költségvetéshez, vagy esetleg a befagyasztott orosz pénzekhez, befektetésekhez, illetve nem lenne szükség eurókötvények kibocsátására.
A támogatók leghangosabbjai között vannak a balti államok és Franciaország.
Európa más fővárosaiban viszont úgy vélik, hogy meg kellene tartani a pénzt biztonsági tartaléknak, és nem szabadna az EU gyorsan változó prioritásainak oltárán feláldozni.
Ahhoz, hogy megváltoztassák az ESM mentőalapjának felhasználását, az eurózóna 20 pénzügyminiszterének egyhangú döntése szükséges.
2023 decemberében egyedül Olaszország szavazott az ESM reformja ellen.
Abban nincs vita Rómában, hogy az ESM továbbra is pénzügyi támogatást nyújtson a piacoktól elszigetelt euróövezeti kormányoknak, illetve, hogy szükség esetén feltőkésítse a bankokat, és elővigyázatossági hitelt nyújtson. Több olasz párt viszont attól tart, hogy a reform eredményeként mindez Olaszország jelentős államadósságának átstrukturálásához vezethet.
Azért az európai vezetők – közülük is különösen a francia elnök – erősen szemeznek a pénzcsappal. Emmanuel Macron a 2024 áprilisi uniós csúcson arról beszélt, hogy az ESM-et, vagyis a Európai Stabilitási Mechanizmus mentőalapját többféle terület finanszírozására lehetne felhasználni, de konkrétan nem említette akkor a védelmi kiadásokat.
A múlt hónapban tett le az uniós vezetők asztalára egy középtávú európai gazdaság átalakítási elemzést az egykori olasz kormányfő, Enrico Letta.
Ebben azt írta, hogy az ESM-alapból az országok GDP-jének 2 százalékát kitevő kölcsönöket lehetne folyósítani, amelyet a tagállamok katonai és biztonsági fejlesztésekre, eszközökre fordíthatnák.
A mentőalap irányításával megbízott egykori luxemburgi pénzügyminiszter pedig 2024 februárjában lebegtette be, hogy az alapból kaphatnának azok az országok is, amelyek Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt gazdasági kárt szenvedtek.
A tavaly év végi olasz ellenállás viszont egyelőre azt eredményezi, hogy az ESM más, az eredeti céljától eltérő felhasználása jelenleg nem lehetséges, bár elképzelhető, hogy Georgia Meloni kormányfő idővel megváltoztatja ezzel kapcsolatos álláspontját.
Ehhez lehet jó kezdet az alapot felügyelő volt luxemburgi pénzügyminiszter jelentése a mentőalap helyzetéről, amelyet a jövő hónapban tár az eurózóna pénzügyminiszterei elé.
Az Európai Bizottság is azt tervezi, hogy a júniusi uniós csúcsra különböző ajánlásokat készít arról, miként lehetne pótlólagos pénzt előteremteni az európai védelmi kiadásokra.
