Tisztelt Miniszterelnököm, Drága Orbán Viktor!
Szívem szivárványtalan szirtisasként szárnyaló szürkemarhája! Édesem, félre ne értse merész hasonlatom, de ön egy hamarosan repülő hungarikum, remélem! A világ jár az ön csodájára megborzongani. Napjaim hősi harcokkal telnek a hitemért, mert én már tudni nem akarok, csak hinni önben!
A tudás megmérgezi elmém, és látni vélem a bankszámlám gyorsan porladó fedezetét. Szerencsére megtakarításom nincs, így nem adózik külön, bár én adóznék boldogan! De kényszerűn inkább egészségesnek vallom magam, ezért sem az extragyógyszeradó, sem a jövedékiadók emelése nem érint. De majd adakozom, csak mondja meg, melyik alapítványának fizessek békekölcsönt! Történelemből nem fogom tanítani, hogy mindig ezt teszik a kormányok államcsőd előtt. Inkább nézzük diákjaimmal Rákay „csivava” Filip történelmi nagyszabásait. Ha lehet a gyerekeknél mobil, az több csendben eltöltött tanórát jelent. Oktatásunk gyepének bölcsességet gyöngyöző gyurgyalagja, Pintér „mindentudásegyeteme” Sándor végre benyújtotta a státusztörvényt, mely megbecsülésünket szolgálja!
Nem értem a kollégáim miért mondanak föl sorra. Immár törvényesen dolgozhatunk akár 48 órát egy héten, 12 órát egy nap. És semmibe nem kerül ez országunknak. Bátran bemutathatunk a középső ujjunkkal a gonosz Brüsszelnek, mint nyuszika a porszívós viccben. Törvényesen vonhatunk össze a tornaterem falát is kidöntő mennyiségű gyereket tanórai keretek között. Szerencsére a tornaterem fala lassan magától is kidől, hála a medárdi esőzéseknek. Az informatika teremben már bográcsoztunk a maradék kollégákkal. Át is neveztük jurtának a szaktantermet. Kifejezőbb. Ha nem működik az elektromos hálózat füstjelekkel csengetünk be. Maximálisan tudjuk kihasználni a szakmai együttműködést más iskolákkal. Az átvezénylés mind a pedagógusok, mind a gyerekek részére komolyan hozzájárul a katonai neveléshez is. Csupa innováció! Csapatátcsoportosítás, honvédelmi ismeretek, plusz pont a felvételinél a szolgálat… hát mi fejezhetné ki jobban az ön békeszerető bölcsességét, én paradoxon paripán vágtató pannongyíkom! Ezúton kérdezem, hogy Pintér „egyetemes” Sándort mikor részesítik valami nagyon magas díjban? Ne vitéz legyen, bár ez az érdem most nagyot ment Varga „nótás” Viktorral. Jó gyepmesterünket üssék lófa… (jaj, elütés, Mici néni szelleme kísért, hogy dögölne meg!) … szóval üssék lovaggá!
Én szívesen vinnék egy pallost a szertartásra! Szép veretest, rovásírásost, szittyás díszítésűt! A még száraz krétákkal már elkezdték a gyerekek felírni, a táblára a VAKÁCIÓ!-t. De valamelyik mindig megtrollkodja és reggelre az van írva: INFLÁCIÓ! Én mindig letörlöm, de félek, ha meghosszabbítják a tanévet Bicskéig, akkor az lesz fönn, hogy ORBÁNI INFLÁCIÓ! Tényleg, miért nálunk a legnagyobb Európában? Jaj, nem akartam zavarba hozni, zúzmarás halántékú zengőlegyem! Inkább ne is válaszoljon, tudja, nekem a hit elég! Az viszont érdekelne, hogy a nyugat is meg Putyin is azt mondja a másikról, hogy lábon lőtte magát a háborúval. De akkor miért van, hogy csak az orosz emberek menekülnek nyugatra, fordítva nem?
Jaj, bocsánat, inkább hiszek! Engem csak az érdekel, hogy a parlamenti bátorak bólogató bandája szavazza meg a státusztörvényt! Annyit egyeztettek már róla, mint korpás hajról a bankszámla. Én nagyon örülök, hogy a túlmunkával elérhető minősítő pontok hozhatnak csak fizetésemelést, ha lesz rá fedezet. Mert ugye fizetésemelés csak a pontokért jár a nagyon bölcs törvény szövege alapján, az is csak, ha lesz pénz. Szeretem a hazám, mert az ígéret földje, amit ön adott nekünk!
Szerelmes rajongással! Gulyás Gertrúd okj-s pedagógus
P.S: Gyűlölöm Mici nénit! A kognitív disszonanciámon ugrabugrál. Nem akarok gondolkodni! Strucc akarok lenni, ha aszfalt is van a lábam alatt!
Szerző. Simkó Edit, volt pedagógus.