Tisztelt Miniszterelnököm, drága Orbán Viktor!
Szerelmes szívemnek szájszellentésekkel szerenádozó szabólegénykéje… szájhősöm (csak az alliteráció kedvéért…is), aki hetet üt egy csapásra. Pont olyan mint Isten a csapásaival! Önt mérte ránk az Isten!
Pünkösd ideje van. Árad a szentlélek… ööö… szabad most ilyet, mert manapság a Tiszáról szeretik ezt mondani. De a baloldal ügyeivel nem foglalkozunk, ugye? Magtárak magányos Macbethe, magas hokedlik műkedvelő harsogója, dúló patológiák dögkeselyűje, ugye most kissé megfáradt hangja újra erőre kap, és ahogy Putyin úr különleges katonai műveletét, úgy most egy elmebetegnek a tettét is lesz gyenge gyomra kampányba fordítani! Lelkem aggódással teli, volék sirolm-tudotlon. Sirolmol sepedik,buol oszuk, epedek,... mi baj érheti? Milyen őrültek rohangálnak az utcákon?
Hallgatom a péntek reggeli misét, ahol elmondta, Ficót egy baloldali, háborúpárti merényelte le, még akkor is, ha same in english…akarom mondani same in szlovák, és nem pontosan bal, de ez nem számít. Barátja, Ficó elvesztésének lehetősége érezhetően sokkolta, ahogy mindenkit, de önt a legjobban: a háború szó, mint vokális tikkelés szökken ki számolatlanul foga kerítésén! Mondatai felérnek egy uszítással, természetesen a békére, és én uszulok igénye szerint. Én ott állok Ön mellett, ha kell boldogan tekeredem önre, hogy ne bánthassa senki! Állom a golyóit! Ahhh, izgatottan várom a lehetőséget! nem, nem, nem , nem a merényletet!
Anikó asszonyra most úgyis meglehetősen rossz fényt vet ez a baloldaliság. Én bármikor képes lennék a helyére állni, hogy önt szolgálhassam! Péntek reggel arra gondoltam, hogy a matematikaóra színesítésére és a diákok ideológiai megalapozására is alkalmas lenne a beszéde. Ha a háború, a békepárti kormány és a háborúpárti baloldal szavakat, kivonjuk teljes beszédéből, ami 25 perc, akkor hány perce és szava jutna arra, hogy beszéljen például az oktatásról, az egészségügyről,... persze csupa jókat!
Ha valahol baj is van, az Brüsszel és a háború miatt van. Ki is próbálom! 21 perc alatt annyi szépet és jót lehet felsorolni értünk véghez vitt hőstetteiből. És persze órán el is mondjuk ezeket! Ön helyett, szerénységtől szagló szuverén szentjánoskenyerem! És nem szeretnék lemaradni az idősebb Vidnyánszki vezette Színművészeti Egyetem felvételijének szép gesztusától, mikor az ön szavait kellett felfedezni. Mi lehetett vajon a citátum?
A bájos “Helló, röfik!”, vagy a “nőügyekkel nem foglalkozom”? Ez az idVid! Milyen igazságtalanok vele az emberek! Nem tudta felhívni Kulka Jánost, a nemzet színészét…hát nem volt térerő a családi programján. Mit tudhatta előre, hogy ballagása lesz valamelyik távoli unokaöccsének? Ezek a ballagások annyira össze vissza vannak a naptárban. Apropó ballagás!
Szegény Novák “süllyesztőtöltelék” Katalinért aggódóm, lovásznak sem kellett. A spanyolok még a hírét is törölték. Mindig rossz lóra tesz ez az asszonyka. Apropó naptár! Nagyon lelkes vagyok! Én örülök a kínai és orosz kapcsolatoknak! Ők nem akarnak befolyással lenni ránk, ők békepártiak, védik szuverenitásunkat a szövetségeseink ellen már évek óta. Modern titkosszolgálati eszközzel is, rendőrökkel is.
A mi fő ellenségünk az EU. Szerintem ne is vesződjön az EP választásokkal! Minek is akarnánk bejutni abba a liberális fertőbe, ha egyszer ott háború van, mi meg a béke pártján vagyunk.
A Mi hazánkat sem értem, ott a portfóliájuk: mindenellenesek, de senki nem kérdezte meg tőlük azon a nevetséges vitán: akkor egyáltalán minek állítanak jelölteket?
De inkább önről beszélek, mert Ön önmagát oly kevésszer említi föl, magányos harcosom, üstökön ragadó, aprítoló, megmarkoló, lebírkozó, Brüsszel ellen hadba vonuló,... minek nevezzelek… ööö… Minek nevezzem,/Ha a merengés alkonyában/Szép szemeinek esti-csillagát/ Bámulva nézik szemeim,... Szerelmes rajongással! Gulyás Gertrúd okj-s pedagógus
P.S.: Mici néni nem békepárti! Háborús szándékkal próbál minél több embert rábeszélni, hogy menjenek el szavazni június 9-én. Ami még rosszabb, gondolkodásra is biztatja őket. Pedig a gondolkodás métely, a szavazás háború, a háborús vészhelyzet béke!
Szerző.: Simkó Edit pedagógus