Tisztelt miniszterelnököm, drága Orbán Viktor!
Mennyei atyám, ki végtelen szeretetedben az Istent küldted, hogy fiát feláldozza érettünk! A hitt életemről… ööö, pardon, … a hitéletemről szeretnék írni Önnek.
Természetesen mindkét verzióban a legcsodálatosabb élet, mert szememet csak Önre hányom, és ön, a szemét, rám se… (jaj, a vesszőket már én sem értem, mint a törvényszolgák)
De nem baj, nem ez a fontos, hanem az, hogy én meg mertem vallani, keresztény felekezetem! Én akár mártíromságot is vállalok a hitemért.
Én nem félek, bátoran megyek be a kongó ürességű templomba is. Irigykedem kissé azokra, ahol már kötelező járni, hogy tele legyen a persely… ööö… a hajó, a templomhajó. Úgy feszülök az Önért rajongásom keresztjére, mint az Ön férfias hasára az inggomb. Pattanásig. És ha lepattanva elgurulok is, visszagurulok százszor is, végül is, bús akaratlan. Mert ébredni nem jó, látnám a bukszám, … vagy buksz ám? (Annyira bizonytalan vagyok a szóközökkel is.
Mióta csak keresztet írni tanítok, és a státusztörvény szerinti megbecsülésben élek, romlott a helyesírásom is.) A templomban sem kell már olvasni a Bibliát, a pap azt mond, amit Ön gondol. Kereszthényien elmagyarázta, az isteni igazságtételt, miért fontos a szegények oltalmazójának épületeiben elzárni a vizet és a gázt. Így tudják csak igazán bizonyítani hitüket.
Áradjanak ki az utcákra, örvendjen a nép, hogy nagyobb lelkesedéssel menjen szavazni az önkormányzati választásokon. Csak ez a Karácsony „alkalmatlan” Gergely ne köpne luciferi módon az Ön isteni levesébe! Nem átvette az Oltalom dolgozóit a fővároshoz? Ohhh, pedig micsoda társadalomépítő tendencia lehetett volna! Mise után sokat segített nekem a koldusok átlépésében. Én minden pénzem a templom perselyébe dobnom. Sajnos sokat nem tudok adakozni, mert a státusztörvény lehetőségei szerint csak 542 Ft-ot emeltek. Gyűljön csak az új reverendára, étteremre, turisztikára, sportegyletre… meg miseborra.
Mi persze csak vizet kapunk áldozáskor, de nekünk az is nagyon jó, mert szentelt, és az a lényeg. És akkor Semjén „pokolbavezetőútépítő” Zsolt szerint a magyarokat tragikus történelmi korokra emlékezteti az, ha be kell vallaniuk, hogy milyen felekezethez tartoznak? Hát inkább a kapanyél hullott volna ki szájából, mit hullott, lőtt volna sorozatot, mint valami bayeri rigmus! Vagy hajózott volna Borkaival, tépett volna be Deutsch-csal, ereszkedett volna le együtt Szájerrel az ereszen, perelték volna be Völnerrel együtt… ezek a bűnök megbocsáthatók. De azt, hogy gondolja, hogy az Ön uralkodásának 13. éve ilyen emlékeket idéznek föl az emberekben? Ebben a legnemzethybb, legkereszthényebb országban? Itt mindenki krisztus bátor szittya katonája! Koppintson rá, nem lesz jó, ha kilóg mondatai alól a lóláb. A gyógyítást már rég megoldotta a 10parancsolattal Kásler „identitáskereső” Miklós.
Az oktatást és a közszolgálatot Pintér „poliésztervagyhisztor” Sándor regulázta meg. A közlekedésnek Lázár „bonviván” János adta meg a kegyelemdöfést, hogy békésen, egészségesen sétálhassunk. Tudta ez a Jancsi úrfi, hogy ménes és lówellness a jó válasz a 21.század kihívásaira. Újra járóföldben határozhatjuk meg a távolságot… esetleg versztában, de attól még tartok picit. Apropó verszta.
Az orosz tévében láttam Önt, én túlmozgásos tappancsaival tapicskáló tétova mosómedvém. Putyin úr mintha már az újabb látogatására készülne kicsit jobban feltankolva mint eddig. Ez lesz az ’56-os ünnepi meglepetés? Olyan csendben van Ön és kormánya 23-a előtt. Esetleg november 7-én lesz a nagyobb ünnep? Biztosan tele van aggódással, ezért tart újabban csak zártkörű eseményeket. Hja kérem, önnek jár a válogatott közönség, közszereplők között Cicciolina… jaj, az nem, az pornó, … Cipolla, jaj, az meg pszichothriller … csicsóka, ez már majdnem jó, ez már elég parasztos. Most, hogy ilyen szoros barátságot fűzött a háborús bűnös Putyinnnal, lehetne csinovnyik vagy csicska.
Életem édes értelmetlensége, éhes élősködőm, én már mindenhogy szeretem Önt! Értem ne aggódjon, hitem hiéna hajlamú hérosza! Engem nem tántoríthat el sem infláció, sem éhbér. Mert ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, de az ön szeretete nincs bennem, legyek bár nagytudású, szakmai alapon gondolkodó értelmiségi, semmi vagyok.
Szerelmes rajongással! Gulyás Gertrúd okj-s pedagógus P.S.: Mici néni veszélyes. Betanítása alatt úgy megtanulta a diákoktól az online-t, hogy már le is szavazott a 7igenes népszavazáson. Minek az ilyennek tudás? Élőben is szavazhat hétfőtől. Akár az ünnepi tüntetésen. Micsoda borzalom ez, ’56 emlékének meggyalázása ez az alternatív népszavazás, ez a polgári összefogás! ’56-ban fegyverrel szavaztak a hősök, kommunista diktátoraikat és a ruszkikat akarták elzavarni… hopp-hopp-hopp… lehet ez most már így nem igaz?
Történelmünk töretlen transzformálója, mit kell gondolnom most erről az egészről?
/Simkó Edit/