Az első nagy tanulmányt Balázs Péter, volt uniós biztos és korábbi külügyminiszter írta.

Azt mutatja be, hogyan sodródott a perifériára Magyarország az Európai Unión (EU) belül.

Azt fejti ki, hogyan alakult ki olyan nevetséges helyzet, amelyben a fontos döntések előtt a magyar miniszterelnököt kiküldik kávézni, hogy ne zavarja meg a döntéseket– kezdte a tanulmánykötet ismertetését a politológus.

Ez a magyar társadalom 20 éves reménykedésének csalódását írja le, azt, hogy amikor csatlakoztunk az unióhoz, mennyire reménykedtünk a felzárkózásban, majd az eltelt idő után kiderült – és ez adta a könyv címének ötletét is –, hogy Magyarország zsákutcába került az EU-ban. 

Mert, amikor a többi országgal együtt beléptünk, akkor még az élmezőnyhöz tartoztunk, mára lényegében és gyakorlatilag is az utolsók vagyunk, csak bizonyos tekintetben előzzük meg Bulgáriát.

Ezért az Orbán-rezsim jelszava a választásokig az lehetne, hogy „Próbáljuk utolérni Bulgáriát!”, mert akkor nem utolsók, hanem 26.-ok leszünk az uniós tagságon belül. 

Losoncz Miklós közgazdász ezt a gondolatmenetet úgy folytatja, hogy lényegében az újabb bővítés, a megújulás elképzelése most már két részre osztaná az uniós tagságot.

Az egyik csoporthoz tartoznak azok, akik elfogadják a nagyobb integrációt, a gyorsabb előrehaladást – ebben döntő kérdés az euró elfogadása és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. 

„Egyébként ez a két dolog most elég élesen van jelen a választási vitákban. Különösen az Európai Ügyészségbe belépés, amely a hazai korrupciós világ majdhogynem felszámolását, de megállítását vagy visszaszorítását jelentené mindenképpen” 

– magyarázta a politológus.

A magyar politikai rendszert Fleck Zoltán jogszociológus mutatja be. Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár, majd Herczog László a gazdaság-szociológiai szemszögéből írja le a társadalmi változásokat. Van egy rendkívül fontos aspektus, a jogállamiság rendszerének megsértése, amelyről Szentes Ágnes jogásznak külön tanulmánya is van. Ez vezet át a gazdasági problémákhoz, hiszen a jogállamiság megsértése és a rendszer szintű korrupció Magyarországon összetartozik és szoros összefüggésben van. Ugyanis a jogállamiság megszüntetése és az autoriter rendszer kialakítása gazdasági oldalról úgy néz ki, mint a rendszer szintű korrupció és az Európai Unióból érkező erőforrások kapcsolata – sorolta Ágh Attila.

Megjegyezte, hogy kimaradt a könyvből – mert később jelent meg az adat, mint ahogyan megjelent a kötet –, hogy Mészáros Lőrincnek sikerült egy év alatt a meglévő óriási vagyonát 50 százalékkal növelnie. Így már a nemzetközi nagytőkések között tartják számon. 

„Ez egy görbe tükör az egész politikai rendszerről, mert megmutatja, hogy miért kerültünk zsákutcába. Hiszen azok az óriási összegek, amelyek az utóbbi 20 évben befolytak Magyarországra, lényegében nem a fejlődés felgyorsítására, hanem a zsákutcás fejlődésben ennek az oligarcha osztálynak a kialakítására mentek el. Ezek nagyon jól dokumentálható dolgok”. 

A könyvben Szegvári Péter ír az önkormányzatiságról, annak teljes lebénulásáról, hiszen 2010 óta az Orbán-kormány elkezdte elvenni az önkormányzatok jogosítványait és gazdasági forrásait. Már bejelentettek erre az évre is 214 önkormányzatot, ahonnan szolidaritási adó címmel újabb pénzt vonnak el. Megszoktuk, hogy Orbán nem ad, hanem elvon pénzeket a településektől – mutatott rá Ágh Attila, majd hozzátette: az EU és a belső politikai rendszer bemutatása elvezet a legsúlyosabb problémához, ahhoz, hogy a zsákutcát alapvetően a gazdasági kisodródásunk jellemzi.

Tehát azzal, hogy Magyarország elvesztette versenyképességét és az EU-ban gyakorlatilag az utolsó helyre csúszott, egyértelműen utolsó lett a fogyasztás és a munkabérek tekintetében is. Ennek párhuzamos folyamatai követhetőek: a közoktatásban és a közegészségügyben radikálisan csökkent a finanszírozás, az állam az unió többi tagországához képest lényegesen kevesebbet költ erre a két területre. Ez odavezetett, hogy a társadalom relatíve képzetlenebb és betegebbé vált az uniós 20 év alatt, holott az európai uniós források és a saját fejlődésünk ellenkező tendenciát vetítettek előre – hívta fel a figyelmet Ágh Attila. 

Azért kiutat is mutat a tanulmánykötet. Ezt a feladatot Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB korábbi elnöke vállalta magára – ahogy a politológus fogalmazott –, ő írta le azt, hogy „hogyan is lehet kimászni ebből a kulimászból.” 

A könyv címében a zsákutca kifejezi azt a mély ellentmondást, hogy milyen erősek voltak a várakozások az uniós tagsággal és ehhez képest nagyon látványosan omlott össze az egész belső rendszer, amely már képtelen megbirkózni a saját feladataival az egyes társadalmi területeken. 

„Kétségtelen, ha a június 9-i választáson nem is lehet megdönteni az Orbán-rendszert, már megkezdődtek a végvonaglásai, ezért nagyon forró két év elé nézünk a 2026-os választások előtt. Gazdaságilag tovább romlik a helyzet a nagy államháztartási adósságok miatt, amelyek terhét viselni kell. Ez nyilván a politikai fronton is lényeges változásokat hoz. Nagyon érdekes, izgalmas és meglehetősen keserves és tragikus két év áll előttünk”

– summázta Ágh Attila, aki tanulmánykötet bevezetését és zárófejezetét, összegzését írta.