„Megboldogult nagyapám mondta még a 90-es évek elején, hogy: "fiam, a 2. világháború alatt, habár nagyon szegények voltunk, de ennivaló mindig került az asztalra, pedig öten voltunk testvérek..." A szegény városiak meg jöttek ki vidékre, tanyákra, és odaadták minden értéküket húsért, sajtért stb, mert ott nem igen volt élelmiszer, ha volt is, azt kevesen tudták megvenni.
Mondta még: tanyán nem éhezik az ember, mert ott a baromfi, a disznó, a tehén, a kertben meg minden megterem. Fiam, bennünket elkerült a front, s a kiskunhalasi tanyán csendesen, szerényen, de méltósággal éltünk.
Újra értelmezve az "öreg" szavait, nekem ez azt igazolja, hogy ha az embernek van egy kis házikója, legalább fél hektárnyi kertje, némi haszon állat, saját kútja, fatüzeléses rendszere, akkor, ha nagy bajok is vannak a világban, éhezni, nélkülöznie nem igen kell, s a kritikus időket könnyebben átvészeli, mint akik a városban élnek, s mindent pénzért kapnak meg, ti mit gondoltok erről?
Úgy vélem, ebben a zűrzavaros időkben, s ami még jöhet...szóval a létbiztonságot csakis vidéken látom kivitelezhetőnek. Én hajlok arra, hogy mai világunkban a lehető legértékesebb dolog, a termőföld!!! Hiszen, sem a pénz, sem a nemesfém, sem az értékpapír, sem az ékszer, sem a drága autó, csoda palota nem ér semmit, az téged nem éltet, míg a föld, ha szeretettel, gondoskodással fordulsz felé, minden évben élelmet ad neked!!! Nem érdekli a hitelminősítés, az arany árfolyama, a benzin ár, politikusok hazudozásai, a bkv bérlet, az import áru, a legújabb ostoba, agyromboló tv műsor vagy éppen az aktuális csodatelefon megjelenése. A föld, melybe magot teszel, csak vizet, napot kér, és némi törődés, s ha mindez adott, akkor élelemmel lát el téged. Éltet.
Tiszteljük hát a földet, melyet csodás nyelvünk nem véletlenül hív anyaföldnek. Ne feledjük: a föld jóval több, mint amin járunk, állunk, a föld minden élőlény bölcsője, a természet anyaméhe.”
