Orbán Balázs kiemelte, Dél-Korea és Magyarország mélyen gyökerező gazdasági, kulturális és diplomáciai kapcsolatokat ápol egymással, ami meggyőződése szerint nem véletlenül alakult így.

Mindkét ország történelmében megtalálhatjuk a sikereket, de a szabadságért és a túlélésért folytatott küzdelmet is – mutatott rá.

Mi is munkaalapú gazdaságot hoztunk létre, a dél-koreaiakhoz hasonlóan erős nemzeti identitást alakítottunk ki, és megtanultuk, hogy mindig hosszú távra kell tervezni. A két ország gazdasága az elmúlt években valóban egymásra talált

– fejtette ki Orbán Balázs.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt tíz évben a kereskedelmi volumen több mint hatszorosára, 1,3 milliárd euróról 8,2 milliárd euróra nőtt, és a dél-koreai közvetlen befektetések értéke Magyarországon elérte a 8,5 milliárd eurót.

Rámutatott, hogy az elmúlt években háromszor is Dél-Korea volt a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, tavaly pedig a második helyen állt. Ezek a számok a bizalmon túl a hosszú távú együttműködés lehetőségeire is utalnak, és a sikeres együttműködést látva érdekeltek vagyunk ennek a folytatásában, különösen most, amikor a világrend fontos változásokon megy keresztül – hangsúlyozta.

A Nyugat növekvő katonai kiadásai

A világrendben történő változásokra kitérve beszélt a nyugati és keleti nagyhatalmak közti gazdasági egyensúly kiegyenlítődéséről, a technológiai különbségek csökkenéséről, az energia- és ásványkincsek feletti rendelkezés kelet-nyugati megosztásáról, az ázsiai társadalmak gazdagodásáról és társadalmi felemelkedéséről, továbbá a Nyugat növekvő katonai kiadásairól is.

Elmondása szerint a Nyugat ezekre a változásokra blokkok kialakításával válaszolt, amely a termelés áthelyezésével, a kereskedelmi kapcsolatok csökkenésével és a technológia korlátozásával járt. 

Orbán Balázs rámutatott: a magyar kormány ezt a folyamatot károsnak tartja, és a nemzetközi szervezetek véleményét is osztja.

Figyelmeztetett, hogy a külföldi közvetlen beruházások mértéke húsz százalékkal csökkent, és amennyiben az ukrajnai háborút egy „geoökonómiai töredezettség” kezdetének tekintjük, az egy hosszadalmas hanyatlás kezdetét jelentheti.

A miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta: Magyarország ki akar maradni a blokkosodásból, „minél több globális szereplővel szeretnénk gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani, amelyhez a gazdasági semlegesség politikáját alkalmazzuk. A gazdasági semlegességgel egy globális kettészakadás esetén is megtalálhatjuk a két világgazdasági rendszer keresztmetszetét, amelyhez Magyarország tökéletes elhelyezkedéssel rendelkezik, gazdaságilag és kulturálisan is” – mutatott rá.

Magyarország fontos befektetési partnere

Orbán Balázs beszédében kiemelte, a világban történő változások nem csupán a nyugati változásokra korlátozódnak, a versenyképesség megőrzéséhez nyitottnak kell lenni az összes régióból érkező lehetőségre, kiemelt figyelmet szentelve azoknak az országoknak, amelyek kiemelkedően gyors gazdasági növekedést értek el.

Hozzátette: Dél-Korea a világ egyik vezető gazdasági és technológiai hatalma és Magyarország fontos befektetési partnere, így minden okunk megvan arra, hogy az eddigi sikeres együttműködés alapján más területeken is folytassuk a két ország közti gyümölcsöző együttműködést.

A rendezvényen köszöntőt mondott Hong Kjudok, Dél-Korea magyarországi nagykövete, továbbá Pak Dzsin, Dél-Korea korábbi külügyminisztere is beszédet mondott a két ország közti kapcsolatok fejlődéséről.

A rendezvényen átadták az Nemzeti Közszolgálati Egyetem által 2023-ban alapított Ludovika Prize kitüntetést, amellyel olyan akadémiai személyeknek az életművét, teljesítményét díjazzák, akik munkásságuk alatt bizonyították, hogy elkötelezettek a kárpát-medencei térség és Magyarország ügye iránt. Az idei díjat Ro Jaehunt, a Koreai-Magyar Baráti Társaság elnöke kapta.