Ukrán dróntámadástól tartva erősítik Vlagyimir Putyin dácsájának légvédelmét
Miután Ukrajna egyre merészebben támad távoli orosz célpontokra, csöndben fokozták a biztonsági intézkedéseket Vlagyimir Putyin nyári rezidenciája környékén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök köztudottan a Valdaj-tó mellett tölti idejét nyáron.
Az évtizedekkel ezelőtt épült rezidencia kiemelt célpontnak számít, így nem meglepő a fokozott védelem, kivált azok után, hogy májusban lángokba borult egy másik rezidenciája az Altaj-hegyvidéken.
Paranoid életmódját igazolja, hogy luxusbunkerekben bujkál és titkos, speciálisan épített páncélozott vonatokon közlekedik, rezidenciái közelében pedig a nyilvánosság elől elzárt vasúti hálózatot építettek ki.
A Valdaj-tó melletti nyári rezidencia a novgorodi régióban található Moszkva és Szentpétervár között, az orosz fővárostól nagyjából 400 kilométerre, északnyugatra.
Műholdfelvételek igazolták, hogy a tőszomszédságában Pancir–S1 típusú légvédelmi rendszert telepítettek – jelentette a CNN.
A hírt más források is megerősítették.
A valdaji dácsa a nemzeti park egyik, két tó közé beékelődött félszigetén nyugszik.
A 40 hektáros területet három oldalról víz övezi, és szigorúan elkerítették a park többi részétől.
Ukrajna elsősorban saját fegyvereit vetheti be
Az orosz gyártmányú Pancir-rendszert valamikor tavaly szeptember és idén május között telepítették a dácsa környékére azok után, hogy Ukrajna gyorsított ütemben fejlesztette és vetette be az Oroszország belsejében egyre mélyebbre becsapódó drónjait.
A Maxar Technologies műholdfelvételei a térségben elhelyezett stratégiai légvédelemről tanúskodnak – alig néhány kilométerre a szigorúan védett elnöki rezidenciától.
A Pancirt rövid hatótávolságú cirkálórakéták és drónok elleni védelemre tervezték.
Kijev nemrég engedélyt kapott arra, hogy a Nyugattól szerzett fegyvereket a határain túl, Oroszországban is bevesse, a csapás azonban kizárólag katonai célpontokra korlátozódhat az ukrán Harkiv régió közelében. Minden egyéb támadás esetben kizárólag saját fegyvereire, elsősorban drónjaira támaszkodhat.
Az ukrán drónprogram az orosz invázió óta mérföldes léptekkel fejlődött. Kezdetben csak olcsó, készen kapható drónokkal figyelték az ellenséget, majd olyan, nagy hatótávolságú drónokat kezdtek fejleszteni, amelyek sok száz kilométerre levő célpontokra képesek lecsapni.
Az orosz légvédelem prioritásai
Az ukrán drónok több orosz hadihajót süllyesztettek el vagy súlyosan megrongáltak – ezt állította Kijev az idén is több alkalommal. Tavalyelőtt hatalmas robbanás rázkódtatta meg a Kercsi-szoroson átvezető hidat, amely Oroszországot az Ukrajnától tíz éve elcsatolt Krímmel köti össze. A feltételezések szerint egy ukrán drón találta el.
Az ukrán sereg távoli orosz üzemanyagraktárakat és katonai létesítményeket is megsemmisített. Drónja becsapódott az öt legnagyobb orosz finomító egyikébe a Tatárföldön, 1100 kilométerre a határtól.
Júniusban – a front mögött csaknem 600 kilométerrel – kilőtték Oroszország egyik legújabb és legfejlettebb, a futópályán parkoló vadászgépét, egy Szuhoj Szu–57-est.
„Az ukrán drónok arra késztetik az orosz katonai parancsnokságot, hogy prioritásként kezelje a korlátozott számú légvédelmi eszközök szétosztását a nagy értékű célpontok oltalmára” – áll az Institute for the Study of War, a Háborús Tanulmányok Intézetének minap hadszíntéri jelentésében.
A valdaji rezidencia a hivatalos honlap szerint tavaly novemberben határozatlan időre bezárt.
A dácsát – ahol Nyikita Hruscsov és Borisz Jelcin egyaránt jól érezte magát – még Joszif Visszarionovics Sztálin építtette.
