Üzent egy kárpátaljai magyar matematikus katona frontról
Egy kárpátaljai magyar matematikus az orosz–ukrán háború kitörése után egy héttel határozott úgy, hogy csatlakozik az ukrán hadsereghez. Elmondása szerint a fronton most viszonylag nyugodt a helyzet, miután Oroszországnak fogyóban lehet a lőszere. Mint mondta, aki nem közvetlenül érintett a harcokban, lassan el is feledkezik arról, hogy háború zajlik az országban.
Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus az Ungvári Egyetem fizika és matematika tanszékének docense. Több mint egy évvel kitüntetése után vette át a Magyar Tudományos Akadémia székházában az Arany János Fiatal Kutatói Díjat, ugyanis sokáig nem mehetett szabadságra a frontról. A férfi másfél éve határozott úgy, hogy csatlakozik az ukrán hadsereghez, jelenleg az ukrán 128. hegyi rohamdandár önkéntes katonája.
A katona az RTL-nek arról beszélt, hogy a háború kitörése előtt sosem fogott fegyvert, most azonban gyakorlatilag a zaporizzsjai frontvonalon él. Eddig mindössze három alakommal térhetett haza. Mint mondta, egyre nehezebb elbúcsúznia a családjától.
Azt is mondta, aki nem közvetlenül érintett a harcokban, lassan talán el is feledkezik arról, hogy háború zajlik az országban.
Kárpátalján látszólag teljesen nyugodt a helyzet. Mindenki teszi a dolgát. Egyértelmű, hogy mindenki felett ott van a nyomás, hogy háború van, de mégis nyugodt az élet. Ha néha nem szólna a légiriadó, akkor az embereknek eszükbe sem jutna, hogy háború van
– mondta.
Traski Viktor hozzátette, mostanra már a fronton is nyugodtabb a helyzet.
Tavasszal olyan helyzetben voltunk, hogy nem volt félórányi nyugalom, vagyis mindig lőttek. Amikor a tüzérség abbahagyta, akkor a repülők bombáztak. Azután pedig jöttek a tankok. Jóformán éjjel-nappal lőttek. Most ehhez képest jobb a helyzet
– árulta el az önkéntes katona, aki úgy véli, a jelenség oka, hogy
az oroszoknak fogyóban van a lőszerük.
Szerinte ez abból is látszik, hogy a tüzérségről áttértek a légicsapásra.
Hozzá kell szokni a nélkülözéshez
A front körülményeiről elmondta, hozzá kell szokni a kényelem hiányához, például, hogy télen nincs mindig meleg víz a tusoláshoz. A nehéz körülményekről már korábban is beszélt, erről itt írtunk.
Traski Viktor most azt mondta, a lövések és robbanások hangjához már hozzászokott, inkább már a civil élettől szokott el. Példaként említette, hogy amikor legutóbb hazautazott, a buszra szállva elfelejtette, hogy a jegyért fizetnie kell.
Matematikai kutatásairól úgy nyilatkozott, volt olyan időszak, amikor megpróbált tudományos dolgokkal foglalkozni, lett is volna rá ideje, azonban, mint mondta, a fronton nem tudta összeszedni a gondolatait.
