Alijev 2003 óta államfő, és nem mellékesen az előző elnök, a volt KGB vezérőrnagy, a Kommunista Párt Központi Bizottságában is tag, Gejdar Alijev fia.

Elnökké választása előtt pár hónapig miniszterelnök, korábban az üzleti élet közismert szereplője volt.

Tekintélyelvű, konzervatív politikus, aki emberi jogi szervezetek bírálatának kereszttüzében tölti sokadik elnöki mandátumát is.

Nemcsak ellenzéke elhallgattatásával vádolják, hanem vitatják az egymást követő választások tisztaságát is.

Két évvel ezelőtt Alijev felesége lett az alelnök, ez a poszt egy népszavazást követő alkotmánymódosítással keletkezett.

Mindennek ellenére az EU nem fordíthat hátat Azerbajdzsánnak, leginkább jelentős gázkészletei miatt. 

Alijev részvétele a keresztény magyar állam megalapításának ünnepén, a magát Európa legnagyobb keresztényének tekintő Orbán Viktor meghívására leginkább a hegyi-karabahi konfliktusban játszott szerepe miatt bizarr.

Az ugyanis napjaink egyik legjelentősebb keresztényellenes fegyveres agressziója.

A muzulmán többségű Azerbajdzsán vezetőjeként Alijev hallani sem akar az 1991-ben függetlenséget hirdető, örmény keresztények lakta Hegyi-Karabah kiválásáról.

Legutóbb 2020-ban voltak ott véres összecsapások az azeri és az örmény hadsereg között.

Azerbajdzsán jelentős területeket foglalt vissza, katonái számos műemléket romboltak le, köztük Európa legrégebbi keresztény épületeit.

A régiót azóta orosz békefenntartók ellenőrzik. 

(Kiemelt kép.: Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt fogadta augusztus 20-án Budapesten Orbán Viktor magyar kormányfő. Kép. MTI)