770 ezer magyar lakik és dolgozik a világ különböző országaiban, akikre a magyar munkaerőpiacon is szükség lenne, még sincs biztos recept a külföldön élő hazai munkavállaló hazacsábítására – derült ki a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahívásáráról szóló sajtóeseményén – írja a Telex.

Az Egyensúly Intézet vezetője Kozák Attila szerint több mint 300 külföldön dolgozó magyar megkérdezésével készített felmérést és jelentést arról, hogy mit kéne tennie a magyar államnak a kint élők hazacsábítására.

Németországban 220 ezer magyar lakott 2020-ban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban nagyjából 80-80 ezren.

Igaz, már 1990-ben is 400 ezer magyar élt külföldön, de az aktív korú kivándorlók korosztályukhoz viszonyított aránya háromszorosára nőtt 2010 és 2020 között.

A közbeszédben központi téma lett a kivándorlás, pedig valójában Magyarország csak a középmezőnyben van a külföldre költözések terén az Európai Unióban: Romániában és Horvátországban például négyszer nagyobb az aktív korú külföldön élők aránya, mint Magyarországon.

Az aktív munkaképesek, a 20-64 év közöttieknek majdnem egyötöde már valahol máshol él és dolgozik.

Magyarországon nincs ekkora ez az arány, a középmezőnyben helyezkedünk el.

Ha az a kérdés, hogy a hazautalásokat illetően hogy áll Magyarország:

"a második helyen állunk regionális összehasonlításban. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a GDP-nek 2-3 százaléka a hazautalásokból származik"

– húzta alá Kozák Ákos.