Nem lesz kötelező a jegyzőkönyvvezető részvétele a tárgyaláson, és a védő sem kérheti automatikusan az eljárás elnapolását, hogy beidéztethesse a szakértőt a szakvéleménnyel kapcsolatos kérdései tisztázásához.

Ugyancsak márciustól megváltozott az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása is.

Csöndben, különösebb hírverés nélkül március elsején hatályba lépett a büntetőeljárási törvény módosítása.

Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője a változásokról szólva kiemelte, hogy mostantól

a védő a hatóságok jóváhagyásával bármikor képviselheti ügyfelét internetes videóhíváson keresztül a bíróságon.

Amennyiben az ügyvéd székhelye és a tárgyalás helyszíne nem ugyanabban a vármegyében van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság csak különösen indokolt esetben utasíthatják el, hogy a védő távolról védje a képviselt személyt.

Sokakat meglepetésként érhet

Márciustól a nyomozó hatóságnak nem kell előzetes bírói engedélyt kérnie vagyontárgyak zár alá vételéhez, ha úgy ítéli meg, hogy a bírósági határozathozatallal eltöltött idő veszélyeztetné a nyomozás sikerességét.

Ilyenkor a nyomozó hatóságnak nyolc napja van kezdeményezni a zár alá vételt az ügyészségnél, akiknek az intézkedéstől számított egy hónapon belül indítványt tesznek a bíróság felé.

A bíróság ezt követően dönt arról, hogy jogszerű volt-e az intézkedés, vagy azt haladéktalanul meg kell szüntetni.

Ugyancsak újdonságot jelent, hogy a bírósági tárgyaláson, a szakvélemény ismertetését követően a védő nem kérheti automatikusan a tárgyalás elnapolását, hogy az érintett szakértő tárgyalási meghallgatásával tisztázza a felmerült kérdéseket.

Korábban ezt a bíróságnak kötelező volt engedélyezni, azonban az új szabályok értelmében a bíró dönthet úgy, hogy nem idézi be a szakértőt, ha a jelenlétét nem tartja szükségesnek a tárgyalás folytatásához.

A büntetőeljárási törvény változása megkönnyítheti a bíróság munkáját a védők online jelenlétének biztosításával, a védelem mozgástere azonban szűkülhet amiatt, hogy már nem kötelező kihallgatni a szakértőt a védelmi kérdések esetleges tisztázásához

– jegyezte meg Ragány Zoltán, aki úgy látja, hogy a bírói engedély nélküli zár alá vétel lehetősége a sikeres nyomozások esélyét hivatott növelni. Szerinte például egy NAV által folytatott bűnügyi nyomozás során sokakat meglepetésként érhet, ha esetleg bírósági jóváhagyás nélkül veszik zár alá a vagyontárgyaikat, legyen az egy lakás vagy egy bankszámla.

A büntetőjogi szakember szerint a cégvezetőknek és munkatársaiknak is érdemes felkészülniük bármilyen eshetőségre, hogy tisztában legyenek a jogaikkal – akár egy váratlan, rajtaütésszerű hatósági vizsgálat esetén is.

A jövőben nem lesz szükség a jegyzőkönyvvezető személyes jelenlétére a bírósági tárgyaláson, ha arról hangfelvétel vagy hang- és képfelvétel készül, ami alapján a jegyzőkönyvet nyolc napon belül el kell készíteni.

Rezsimek helyett kategóriák a börtönökben

Március 1-től változott az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása is – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatójából.

Március elejétől a rezsimek helyett 1-től 5-ig kategóriákba sorolják az elítélteket (ahol az I. kategória a legkedvezőbb és az V. kategória a legszigorúbb), és mindenki a kategóriájának megfelelően részesülhet előnyökben.

Azt, aki március 1-e előtt is bent volt a börtönben, legkésőbb május 30-ig átsorolják az eddigi rezsimekből kategóriákba. Azt viszont, aki március 1-e után kezdi meg a büntetését, már az új szabályok szerint fogják besorolni.

A megváltoztatott besorolás csak az elítéltekre vonatkozik, a letartóztatottakra nem. Rájuk továbbra is a rezsimnek megfelelő szabályozás marad irányadó.

Az új rendszerben az ítélet részeként megmaradnak az eddigi végrehajtási fokozatok, de garanciális elemként csak az elítéltek kezdeti besorolásának kereteit határozzák meg.

A keretrendszeren belül viszont a büntetés-végrehajtási szervezet érvényesítheti saját besorolási és elkülönítési szempontrendszerét, amely figyelembe veszi az elítéltek

• magatartását,
• együttműködési készségét,
• reintegrációs hajlandóságát,
• kriminológiai jellemzőit,
• visszaesési és fogva tartási kockázatát,
• valamint az általuk elkövetett bűncselekmény súlyát.

Az egyes kategóriákban eltérő lesz többek között az elítélt elkülönítése, őrzése, felügyelete és ellenőrzése, intézeten belüli mozgása, életrendje, szabad levegőn tartózkodásának helyszíne és rendje, a kapcsolattartási formák gyakorisága és mértéke, a személyes szükségleteire fordítható összeg, de az igénybe vehető többletszolgáltatások és a magánál tartható tárgyak köre is.