Az említett inflációkövető adóemelés leginkább az autósokat érinti, mert része

• a regisztrációs adó (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő),
• a gépjárműadó,
• a cégautóadó (2026-tól),
• és a gépjármű és a pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke (átírási illeték) is emelkedik.

Szintén nem ússzák meg a dohányosok, a cigaretta jövedéki adója ezerszálanként 32 300 forintra emelkedik januártól, ez 9,5 százalékos drágulás az idei értékhez képest. 

Nem lesz olcsó mulatság a bankolás sem

Január elsejétől emelkednek a bankolás költségei is, miután emelkedik a tranzakciós illeték. Ennek hatása csak azért nem jelent meg idáig, mert 2024. december 31-ig díjemelési stopot rendelt el a kormány. Az elmúlt hónapokban mindenesetre egymás után jelentették be a pénzintézetek, hogy a moratórium után áthárítják az ügyfelekre a megemelkedett költségeket: 

1. Az OTP Bank a lakossági bankszámláknál a tranzakciós díj emelésének megfelelő mértékű, 0,15 bázispontos díjemelésre készül január elsejétől az átutalásoknál. Így bankon belül, más ügyfél számlájára a korábbi 0,3 helyett 0,45 százalék, bankon kívül pedig 0,35 százalék helyett 0,5 százalékos díjat alkalmaz majd a pénzintézet a legtöbb számlacsomagjánál. A legnagyobb hazai bank a korábbi maximális díjmértékeket is jócskán megemelte. Egy bankon kívülre indított forintátutalásnál az eddigi 14 522 forint helyett 25 ezer forint lesz a maximum.
2.  A második legnagyobb banknak számító MBH Bank szintén 0,15 százalékkal, maximum 14 000 forinttal emeli az átutalások és a csoportos beszedések díját, így 100 000 forint átutalása esetén 150 forinttal többet kell fizetni majd januártól az eddigi 300 forint helyett, összesen tehát már 450 forintot.
3. Az UniCredit Bank az átutalásokra, csoportos beszedésekre 0,134 százalékos könyvelési díjat vezet be.
4. A Raiffeisen talált egy legális kiskaput: lezárta eddigi díjcsomagjai igényelhetőségét, és helyettük egyetlen új díjcsomagot vezet be a már emelt illetékmértékkel és egyidejűleg a jövő év eleji inflációs díjemeléssel.

Emelkednek az autópályadíjak 2025-ben is

Nemcsak az üzemanyagoknál, hanem az autópályadíjaknál is fel kell készülni az áremelésekre. Szabály szerint a január–augusztus közötti infláció alapján számítják a magyar útdíjak következő évi árváltozását is. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) már szeptemberben ennek alapján hirdette meg a 2025-ös autópályamatrica-árakat. Ezek a következők: 

• a D1 kategóriában a heti, 10 napos jogosultság 6400 forintról 6620 forintra,
• az éves 57 260 forintról 59 210 forintra,
• a vármegyematrica pedig 6600 forintról 6890 forintra emelkedik.

Ez tehát 3,4 százalékos drágulás. A pótdíjnál hasonló a helyzet. A pótdíj 2024. szeptember 1-jétől hatályos mértéke 60 napon belüli fizetés esetén 25 770 forint, 60 napon túli fizetés esetén már 88 750 forint. Ez változik 2025 januárjától 26 640, illetve 91 780 forintra.

Élelmiszer, zöldségek és gyümölcsök

Hónapok óta jelzi a Privátbankár Árkosárfelmérés, hogy valami nem stimmel az élelmiszerárakkal: miközben az átlagos inflációról kiadott KSH-jelentés az elmúlt hónapokban 3 százalék körüli értékeket tartalmazott, az élelmiszerek inflációja messze az átlag fölött volt. A KSH legutóbbi jelentése 3,2 százalékos átlagos infláció mellett 4,5 százalékos éves áremelkedést mutatott az élelmiszereknél, ami jelentősnek mondható különbség – és ha a Privátbankár csaknem 18 éve folytatott havi felméréssorozatát nézzük, ez a különbség még ennél is nagyobb.

Az elmúlt 4 hónapból háromban a portál 7 százalékot meghaladó éves áremelkedésről adott hírt, decemberben pedig bekövetkezett az, amire már másfél éve nem volt példa:

újra két számjegyű, 10 százalékot meghaladó éves drágulást mértek a hazai hipermarketekben az élelmiszerek körében.

Hasonlóra utoljára 2023 augusztusában volt példa, akkor egy csökkenő trendben 12 százalékos áremelkedést mértek. A mostani lett 2024 legmagasabb éves áremelkedési adata a Privátbankár Árkosárfelmérések sorában. (A kutatás módszertana itt érhető el.)

Ahogy közel 18 éve minden hónapban, a mostani adat is három hazai hipermarket átlaga. Ezúttal is az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy áruházát járták végig, és megnézték, hogyan alakult 30 élelmiszerből álló mintakosarunk ellenértéke. A mintakosár összetétele változatlan, és egy átlagos családi nagybevásárlást hivatott leképezni. Az eredményeket mint mindig, ezúttal is a KSH hivatalos inflációs adatközlése előtt egy nappal teszik közzé.

Kicsi a különbség az áruházak között – mindenki szinte ugyanakkorát emelt egy év alatt

Az éves áremelkedés megugrása egyébként szinte azonosan tapasztalható volt a portál által végiglátogatott három áruházban – nem egyetlen lánc áremelése torzította tehát a képet.

Az Interspar 9,7, a Tesco 10,3, az Auchan pedig 10,8 százalékkal volt drágább most, mint tavaly decemberben. Az előző hónaphoz képest átlagosan 4,1 százalékkal emelkedtek az árak – itt már nagyobb szórást láttak, 1,6 százalékos csökkenéstől 9,2 százalékos emelésig terjedő változásokat láttunk.

A legolcsóbb és a legdrágább áruház közti különbség továbbra is meglehetősen kicsi, nem éri el a 2500 forintot, ami 6,7 százalékos eltérést jelent mindössze.

Az árak jó fél éve tartó emelkedő trendje mostanra „beérett”: decemberben átlagosan 37.180 forintot kellett fizetniük a családi élelmiszer-nagybevásárlásért a hipermarketekben.

Ez minden idők legdrágább Privátbankár Árkosara – még sosem mértek 37 ezer forint fölötti ellenértéket az elmúlt 18 évben.

A korábbi legmagasabb értéket 2023 februárjában mérték, innen indult egy lassú csökkenés, amely az elmúlt egy évben kissé hektikus emelkedő trendbe fordult át.

Nem csak az áruházak közötti különbség kicsi, akkor sem tudnánk sokat spórolni, ha mindent ott vennénk meg, ahol a legolcsóbban adják: majdnem 34 ezer forint lenne a kosárérték ebben az esetben, ami csak bő 3200 forinttal alacsonyabb a tényleges átlagnál. Ehhez ráadásul komolyabb szervezésre, kisebb logisztikai bravúrra is szükség lenne.

A két számjegyű éves áremelkedéshez legnagyobb mértékben ezúttal is a narancslé járult hozzá a leginkább: 124 százalékkal drágult egyetlen év alatt. A liszt és a tojás masszív drágulása a karácsonyi sütés-főzés idején lehet különösen fájdalmas: előbbi közel 70 százalékkal drágult, utóbbi közel 55 százalékkal kerül most többe, mint egy éve. A vizsgált 30 élelmiszerből 9 esetében 10 százalékot meghaladó drágulást mértek. Hasonló mértékű árcsökkenés csak két termék esetében történt: a gyümölcsjoghurt 23,7, az UHT tej 13,3 százalékkal lett olcsóbb.