Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy interjúban közölte, nem igaz az állítás, hogy Magyarország drágán vásárolja a gázt Oroszországtól.

Az utóbbi hónapokban több magyar lap is írt arról, hogy a kormány az Oroszországgal kötött kétoldalú megállapodás részeként az aktuális világpiaci árnál drágábban vásárolja a földgázt.

A téma visszaköszönt a budapesti amerikai nagykövetség egyik videójában is, amelyet a Facebookon is meghirdettek (akkor szakértőt is kérdeztünk arról, mennyire tekinthető drágának az Oroszországtól vásárolt gázt).

Lantos Csaba most a Mandinernek adott interjúban beszélt arról, hogy szerinte „közkeletű tévedés” az, hogy „a kormány drágán veszi az orosz gázt”.

Ez nem igaz. A magyar határig ilyen áron senki mástól nem tudnánk földgázt vásárolni. Ez tény

– mondta az energiaügyi miniszter.

Hozzátette, nemcsak az oroszoktól vásárol Magyarország, ugyanis cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik Krk szigetéről Horvátországon keresztül, és jön gáz Románia felől is, ráadásul a szükségleteink mintegy húsz százalékát itthon termeljük ki.

És nemcsak importálunk, hanem van úgy, hogy exportálunk is földgázt, de fizikailag, a régió infrastrukturális adottságai miatt és tengerpart hiányában jelen állás szerint lehetetlen kihagyni az orosz forrást ilyen áron – közölte Lantos Csaba. 

Így áll most Magyarország energiahelyzete, ezekkel a fejlesztésekkel számolnak a jövőben 

A miniszter többek közt arról is beszélt még a Mandinernek adott interjúban, hogy 

• a világjárvány és a háború által okozott energiaválság miatt drasztikusan megugrott (hétmilliárdról tizenhét milliárd euróra nőtt) Magyarország energiaszámlája, de a kormány intézkedéseivel ezt sikerült mérsékelni, így most nyolcmilliárd euró körül van Magyarország éves energiaköltsége.
• A kormány levonta ebből a tanulságot. „Nem jó, hogy a magyar energiaellátás ilyen mértékben kitett a külföldnek, ugyanakkor nemzetközi összevetésben nem állunk rosszul, hiszen nálunk az éves fogyasztás importigénye hatvannégy százalékos.”
• Szerinte az ország földrajzi adottságai miatt a teljes energiaszuverenitáshoz nagyjából csoda kellene, ám törekedni kell az arány jelentős csökkentésére. Ez a kormány határozott célkitűzése, ezen az úton indult el Magyarország, és a zöldenergia jelenti a magyar gazdaság jövőjét is, de a nukleáris energiával is számolnak, ennek példája a Paks II. beruházás. 
• „Az új erőmű legalább hatvan évig szolgálja majd a magyar emberek energiaellátását, reméljük, mire elkészül, már régen magunk mögött hagyjuk ezt a szörnyű háborút” – mondta az új paksi blokkokról. 
• A megújuló erőforrások kozül a legfontosabb a napenergia: már működik 6100 megawattnyi kapacitás, amit eredetileg 2030-ra terveztek. A hozzávetőleg 3500 ipari létesítmény mellett ez nagyjából 260 ezer háztartási kiserőművet jelent, és a „napelemes boom” továbbra is tart, 2026-ig plusz 5000 megawattal számolnak. 

Az energiaügyi miniszter egyébként már a hétvégén is beszélt arról, hogy újabb pályázatot írnak ki a napelemeseknek. A részletekről itt számoltunk be.