Euronews: Harari már a világjárvány elején megjósolta, hogy a válságintézkedések túl fogják élni a válságot
Lassan öt éve van szinte folyamatosan veszélyhelyzet Magyarországon. Az aHang aktivistái kihelyeztek egy számlálót az irodájuk homlokzatára, hogy felhívják az emberek figyelmét: a veszélyhelyzet szinte már az ország államformájává vált.
Pedig a kormánynak hatalmas szüksége nem is lenne rá, ugyanis kétharmados többség áll mögötte a parlamentben, olyan törvényt fogadtat el, amilyet akar.
A különbség csak az, hogy rendkívüli állapot nélkül ez lassabban, több szereplő bevonásával menne.
„A rendkívüli állapot idején az az általános jogalkotási folyamat, amelynek végbe kell mennie egy törvény elfogadása esetén, ezt a kormány meg tudja kerülni, sokkal gyorsabban tud elfogadni bizonyos rendeleteket"
- magyarázta az aHang kampányfelelőse, Szalóki Viktor.
A veszélyhelyzet, mint hatalmi eszköz
Szerinte rendkívüli helyzetekben a rendeleti kormányzásnak is van létjogosultsága. A baj az, hogy a rendkívüli jogrend már túl hosszú ideje van érvényben, és a veszélyhelyzetre hivatkozva olyan jogszabályokat is elfogad a kormány társadalmi egyeztetés nélkül, amiknek semmi közük hozzá:
2022-ben a kormány több mint 200 rendeletet fogadott el a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva. Közte olyanokat is, mint például a tanárok kirúgását lehetővé tevő jogszabályok, amik, lássuk be őszintén, semmilyen módon nem kapcsolódnak az adott veszélyhelyzethez.
A veszélynek vége, a veszélyhelyzet marad
A veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány elején, egészen pontosan 2020. március 11-én vezették be Magyarországon. A világ egyik leghíresebb történésze, Yuval Noah Harari ekkortájt arra figyelmeztetett, hogy a rendkívüli intézkedések hajlamosak túlélni az azokat indokló válságokat.
A Financial Times weboldalán, március 20-án megjelent cikkében Harari azt hangsúlyozta, hogy még ha a veszélyhelyzetet megindokló válságnak vége is, a kormányok képesek találni újabb okokat arra, hogy érvényben tartsák az intézkedéseket. Mondjuk azért, mert fennáll a veszélye, hogy hamarosan újabb világjárvánnyal fogunk szembenézni. Vagy azért, mert magasak az energiaárak, vagy a szomszédban háború dúl, ahogy ez Magyarország esetében történt.
Utóbbi kettő természetesen már nem Harari példája, a veszélyhelyzetek megnyúlásáról azonban bemutatott egy egészen szélsőséges esetet is a történész: hazájában, Izraelben az 1948-as háború idején vezették be a rendkívüli állapotot, és azóta sem vonták vissza azt. Sőt, számos olyan „ideiglenes" rendelet még ma is érvényben van, amit a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva hoztak meg 77 évvel ezelőtt. Akkoriban még azt is szabályozták rendeleti úton, hogy hogyan kell pudingot készíteni, de az erről szóló jogszabály az izraeli cukrászok szerencséjére már nincs hatályban, ugyanis 2011-ben eltörölték.
