Eközben újabb helyről kapott támogatást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke (CDU-CSU), az előrehozott német választás nagy esélyese kőkeményen szállt bele Olaf Scholz Ukrajna-politikájába.

Vlagyimir Putyin nem fog leállni, ha nem állítják meg. Ha Ukrajna nem tudja tartani a frontvonalat, az orosz elnöknek nem lesz motivációja arra, hogy befejezze az általa indított háborút, így csapatai addig fognak előrenyomulni, amíg Kijevet behódolásra nem kényszerítik – írja elemzésében a Reuters.

Azonban Hugo Dixon szerint  ha Ukrajna meg tudja állítani Oroszországot a csatatéren, akkor más forgatókönyvek is megnyílnak. Bár Moszkva valószínűleg még sokáig harcolhat, a költségek egyre nőnek – különösen ha az infláció tovább emelkedik, vagy az olajár csökken.

Egy Kijev támogatását célzó „hiteles” nyugati terv ezután tárgyalóasztalhoz ültetheti az orosz elnököt, és segíthet egy tisztességes tűzszüneti megállapodást elérni.

Putyin nehéz döntések előtt áll

A Reuters szerzője szerint az orosz hadigazdaság valószínűleg nem fog összeomlani, de Putyin nehéz döntések elé nézhet, ha a harcok még több évig elhúzódnak. A nyomás tovább fokozódhat, ha magasabb árakat és adókat kell kivetnie a lakosságra, arról nem is beszélve, hogy még több fiatal férfit kell a halálba küldenie. Lehet, hogy a társadalombiztosításra, az oktatásra és az egészségügyre fordított állami kiadásokat is csökkentenie kell. Ha csökkenti a támogatásokat, hogy megvédje a gazdaságot a magas kamatlábaktól, akkor a háztartásoknak gondot okozhat a jelzáloghiteleik felvétele, és egyes vállalatok csődbe mehetnek.

Egy ilyen forgatókönyv nem elképzelhetetlen. És még ha be is következik, Putyin akkor sem fog békét kérni. Bár az orosz emberek – a közvélemény-kutatások szerint – jobban szeretik a békét, mint a háborút, nem akarnak olyan alkut, amely megalázná az országot.

Ráadásul az orosz elnöknek nem kell azt tennie, amit az emberek akarnak, hiszen nincsenek politikai riválisai. Ennek ellenére egy fájdalmas, kimerítő háború kilátása miatt talán nyitottabbá válhat a kompromisszumra, ha a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump jövőre béketárgyalásokat indít

– véli Dixon.

Bajban az orosz gazdaság

Bár a Nemzetközi Valutaalap idén 3,6 százalékos növekedést prognosztizál, az orosz gazdaság nagyon nem egészséges. A 21 százalékos kamatláb és a rubel 6 százalékos esése az elmúlt évben a baj jelei.

Putyin háborús helyzetbe hozta Oroszországot.

Jövőre az ország 17 trillió rubelt (170 milliárd dollár) – vagyis a kibocsátásának 8 százalékát – költi majd védelemre és biztonságra.

Ez majdnem háromszor annyi, mint 2021-ben, az ukrajnai invázió előtti évben. Mivel a munkásokat átcsoportosították a fegyvergyárakba és a frontra, a gazdaság kimerült.

A munkanélküliség mindössze 2,4 százalék.

Becslések szerint az infláció jóval magasabb lehet, mint a hivatalos 8,5 százalék.

Az oroszok szerint jelenleg 15,3 százalék – derül ki a központi bank számára készített felmérésből.

Eközben a Romir orosz kutatócég szerint a gyorsan forgó napi fogyasztási cikkek kosarának ára szeptemberig – vagyis egy év alatt – 22 százalékkal emelkedett. A vaj ára pedig 34 százalékkal nőtt az idei év első 10 hónapjában.

Nem csoda, hogy elszaporodtak az országban a vajlopások.

Bizonyos mértékig az áremelések csak az egyik eszközt jelentik a békeidőből a háborús gazdaságba való átmenet megtervezéséhez.

De ha az inflációs szellem kiszabadul a palackból, nehéz lesz visszaszorítani. Az ortodox megoldás a monetáris politika szigorítása, de ha az infláció valóban sokkal magasabb, mint a hivatalos számok, akkor még mindig nem biztos, hogy a 21 százalékos alapkamat elég magas.

Másrészt van egy erős lobbi, köztük a kormányhoz közel álló vezető agytröszt, amelyik azzal érvel, hogy a hitelfelvételi költségek megölik a gazdaságot, ezért csökkenteni kell őket. Putyin eddig Elvira Nabiullina jegybankelnök mögött állt. Ha azonban továbbra is megtartja őt, akkor csődök és feszültségek tömkelegére kerülhet sor a bankrendszerben, ha a viszont kirúgja őt, akkor az infláció felfelé ívelő spirálját kockáztatja.

Sok minden függ az olajártól

Mindez nehéz, de kezelhető lesz, ha az olajár ott marad, ahol jelenleg is van – állítja a Reuters. Bár a nyugati szankciók arra kényszerítették Oroszországot, hogy elfogadja olajbevételeinek csökkentését, és megtépázza a gázbevételeit, a Nemzetközi Valutaalap még mindig arra számít, hogy az ország folyó fizetési mérlegének többlete az idei GDP 2,7 százaléka lesz.

Amíg Oroszországnak van készpénze, addig katonailag hasznos felszerelést vásárolhat olyan országoktól, mint Irán és Kína. Fenntarthatja a fogyasztási cikkek ellátását is, hogy tompítsa a lakosság fájdalmát.

Dixon szerint a Nyugat „tovább szoríthatná a csavarokat”. Keményebben felléphetne Oroszország „árnyékflottája” ellen, amellyel a G7 által előírt 60 dolláros hordónkénti árplafon feletti áron exportálják az olajat.

Nyugat-Európa leállíthatná az orosz cseppfolyósított földgáz vásárlását is.

Ráadásul Putyin számára még nagyobb kockázatot jelent, hogy a kőolaj világpiaci ára, amely az ukrajnai inváziót követő csúcshoz képest már 35 százalékkal csökkent, tovább esik.

Bár ez korántsem biztos, az OPEC+ már most is visszatartja a globális kereslet 5,7 százalékának megfelelő kínálatot.

Eközben a világ második legnagyobb gazdaságának lassulása és a benzines autókról az elektromos járművekre való gyors átállás következtében az olaj iránti kínai kereslet szinte megállt.

A szerző felhívta a figyelmet, hogy az olaj kilátásai még rosszabbak lesznek, ha Trump beváltja fenyegetését, miszerint 60 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba irányuló összes kínai importra, és 10-20 százalékos illetéket sújtja a máshonnan érkező árukat.

A globális kereskedelem szenvedni fog, a nyersolaj ára zuhan, Oroszország pedig folyó fizetési mérleghiánnyal nézhet szembe.

Bár az orosz központi bank 614 milliárd dolláros tartalékokról számol be, a Nyugat ennek a felét befagyasztotta.

A maradék kétharmada aranyban, további része pedig jüanban van. Ennek eredményeképpen Putyin kevés olyan likvid eszközzel rendelkezik, amelyre fizetési mérlegválság esetén támaszkodhat. 

Az orosz elnök természetesen csökkentheti az importot, hogy egyensúlyba hozza a könyvelést, de ez ártana a háborús erőfeszítéseknek, tovább sújtaná a nem háborús gazdaságot, és ártana a fogyasztóknak is.

Zárásként azt a következtetést vonták le, hogy egy ilyen forgatókönyvvel szembesülve Putyin végül talán hajlandó lenne tisztességes alkut kötni Ukrajnával, és ez annál több ok a Nyugatnak arra, hogy támogassa Kijevet – például a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon átadásával –, és szorítson az olajár csökkenéséért.

A német ellenzéknek elege van Scholz töketlenkedéséből

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, az előrehozott német választások nagy esélyese eközben kijevi látogatásakor elítélte Németország Ukrajna-politikáját, és azt állította, az arra kényszeríti Kijevet, hogy fél kezét hátratéve harcoljon Oroszország ellen – írja a Reuters.

A konzervatív politikus erőteljesen bírálta, hogy Olaf Scholz kancellár nem hajlandó követni az Egyesült Királyságot, Franciaországot és az Egyesült Államokat abban, hogy Kijevnek olyan nagyobb hatótávolságú fegyvereket küldjön, amelyek képesek mélyen orosz területen belül csapást mérni.

A jövő február 23-i németországi szavazáson  Merz jobbközép pártszövetsége az egyértelmű favorit , a legtöbb felmérésben 10 százalékpont feletti előnnyel vezet a szociáldemokraták előtt.

„Azt akarjuk, hogy a hadseregük képes legyen csapást mérni az oroszországi katonai bázisokra. Nem a polgári lakosságra, nem az infrastruktúrára, hanem azokra a katonai célpontokra, ahonnan az önök országát támadják” 

– mondta Merz Volodomir Zelenszkij ukrán elnöknek.

Mint ismer, Scholz ellenállt Zelenszkij kérésének a német Taurus cirkálórakétára vonatkozóan, amelynek hatótávolsága és teljesítménye szerinte elfogadhatatlan eszkalációs kockázatot jelentene, és úgy értelmezhető, hogy Németország belép a háborúba.

Katonai szakértők úgy vélik, hogy a Taurus fontos szerepet játszhatna olyan célpontok megsemmisítésében, mint a Kercsi-szorosi híd, amely az Oroszország által 2014-ben elcsatolt ukrán félszigetet, a Krímet köti össze az orosz szárazfölddel.

Ezekkel a hatótávolság-korlátozásokkal arra kényszerítjük az országot, hogy fél kézzel a háta mögött harcoljon

– fogalmazott Merz.

„Csak akkor lesz hajlandó (Vlagyimir) Putyin orosz elnök egyáltalán tárgyalásokat kezdeni, ha Ukrajna erős”

– tette hozzá a konzervatív politikus.