Egy felmérésből kiderül, hogy a lakosság körében jól látszik az inflációs anomália, a vásárlók mást érzékelnek, mint ami a hivatalos statisztikai adatokban megjelenik.

Beszédes, hogy a KSH idén februárban 3,7 százalékra mérte az inflációt éves bázison, a megkérdezett magyarok azonban átlagosan 23 százalékosnak érzékelték a pénzromlás ütemét.

Hiába fékezett nagyot az infláció, a K&H biztos jövő felmérésének friss eredményei szerint a középkorúak ezt nem igazán érzékelik.

Ők ugyanis átlagosan 23 százalékosnak érezték a pénzromlás éves ütemét.

Ez nagyságrendi eltérést jelent a februári 3,7 százalékos hivatalos adathoz képest.

Ugyanakkor a jövőre nézve optimista a 30–59 éves korosztály.

„Arra számítani lehetett, hogy az emberek inflációérzékelése csökken az egy évvel ezelőttihez képest, ám a hivatalos adatok tükrében jóval erőteljesebb is lehetett volna a visszaesés. A kutatás szerint a válaszadók 31 százaléka 40 százalék feletti inflációt érzékelt 2023 februárjában, míg az arányuk idén februárban 11 százalékra csökkent.” Az összes megkérdezett szerint átlagosan 23 százalék körüli volt a februári infláció, ami ugyan jelentősen alacsonyabb az egy évvel korábban érzékelt 32 százaléknál, ám egyelőre messze elmarad a 3,7 százalékos tényadattól"

– értékelte az eredményeket Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

Tízből hét ember szerint tovább nőnek az árak

A jövővel kapcsolatos kérdésre adott válaszok alapján a magyarok ugyan az infláció csökkenését várják, de nem számítanak arra, hogy megússzák a pénzük értékének erős romlását.

A megkérdezettek mindössze 8 százaléka mondta azt, hogy csökkenni fognak az árak a következő évben.

Ezzel szemben 70 százalékos azoknak az aránya, akik szerint az árak nőni fognak, ezen belül 30 százalékuk szerint „csak” 5–10 százalékos mértékben, a fennmaradó 40 százalék szerint pedig ennél magasabb, 15, 20 vagy akár ennél is nagyobb százalékkal.

Az árak stabilitására, azaz legfeljebb 5 százalékon belüli árváltozásra a válaszadók hatoda számít, 7 százalék pedig nem tudta megtippelni, mi lesz egy év múlva.

Mégis, a jövőbeni árnövekedésre számítók aránya valamelyest mérséklődött a 2023-as méréshez képest, amikor a válaszadók 87 százaléka várta egyértelműen azt, hogy egy év múlva, azaz most többet fog fizetni a boltokban.

Ráadásul akkor még – szemben a mostani 40 százalékkal – ezen belül 50 százalék volt azok aránya, akik kifejezetten nagy drágulásra számítottak.

Az árcsökkenést és az árnövekedést várók arányának összevetéséből kiderül, hogy a középkorúak átlagosan 9 százalékos inflációt várnak a következő egy évben.

Miközben a 30–39 évesek 7,5 százalékos éves szintű áremelkedésre számítanak, addig az 50–59 évesek és a falvakban élők átlagosan 10 százalékos inflációtól tartanak.

Amellett, hogy a hivatalos infláció lassulást mutat, a háztartások, így a középkorúak helyzetének javulásához szükség van az érzékelt infláció csökkenésére.

Ebben az esetben valószínűleg többen, nagyobb összeget tudnának hosszú távra félretenni az általános tartalék képzése mellett.

„Ez egyebek mellett a nyugdíj szempontjából is kulcskérdés”

– tette hozzá Székely Pálma.

Szerinte ahhoz, hogy a középkorúak nyugdíjba vonulás után az azt megelőző életszínvonalukat fenn tudják tartani, mindenképp szükség van takarékoskodásra.